Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

vásznát, illetve a későbbi impresszionisták preimpresszionista képeit) és igen bőséges számban következményeit, a posztimpresszionizmus változatait. Ferenczynek az 1903-1904 folyamán festett képek tanúsága szerint különösen Manet és Monet 1860-as években készült képei,

7 másrészt az „Ubergänge zum Stil" szekcióban kiállított Nabisfestők

s (akikkel egyébként egyszerre járt a Julianakadémiára) munkái jelenthettek kihívást. De elképzelhető, hogy figyelt olyan ma kevéssé emlegetett posztimpresszionistákra is, mint Albert Besnard, Jean Cottet, Lucien Simon, akik hozzá hasonlóan a naturalizmus és a szintetizmus között próbálták kialakítani egyéni stílusukat. És nem utolsósorban fontos lehetett számára Puvis de Chavannes három képe," mely felidézte az 1887es párizsi Puvis-kiállítás meghatározó erejű élményét. Valér, aki hosszan ír az apjával megnézett kiállításról, leszögezi, hogy Ferenczy Károly semmilyen kommentárt nem fűzött a látottakhoz.

10 A bécsi kiállítás élményét fokozhatta, hogy jó néhány képet - köztük a három Puvis de Chavannes-t bemutattak az 1903-as budapesti Tavaszi Nemzetközi Kiállításon is." így válik érthetővé, hogy Ferenczy, amikor meg akarván újítani festészetét az aktfestéshez fordult, kiindulópontként egy még 1887-ben Párizsban látott Puvis-képet választott: az 1883 körül festett Fésülést.

11 Ez a minden valószínűséggel első Ferenczy-akt sokkal inkább aktmotívum, mint meztelen modell. A „mély műtermi világítás" mellett festett kép ugyanakkor közvetlenül kapcsolódik Ferenczy két Cigányod-kompozíciójához,

|! illetve az 1903-ban festett Venus-csendélethez is, mintegy jelezve a festői gondolkodás itt aktivizált végleteit. A fésülő modell kék szoknyája teljesen azonos a Cigányok egyik alakjának kék szoknyájával, a Fésülés bal sarkában látható rózsák pedig nagyon érzékletesen idézik a Venus-csendélet levágott részén ábrázolt rózsákat, mintegy utalva az ábrázolt akt „földi szerelem" jellegére. A Fésülésen - részben a naturalista aktfestés csúnyaság-kánonját követve - Ferenczy szándékosan festi visszataszítónak modelljét, melynek kialakításában Gauguin tahiti képeinek hatása is érzékelhető.

14 Modern, korszerű akar lenni, olyan külső szempontnak megfelelni, mely ilyen formában nem saját festészete szerves fejlődésének eredménye. Elképzelhető, hogy innen ered később megnyilvánuló ellenszenve az ún. „neós" fiatalokkal, sőt, sokat idézett megfogalmazása szerint a „Rippli-Gaugin féle emberekkel" [sic!j szemben. B. J. JEGYZETEK I NOTES 1 Ferenczy 1934. 31. Bicskei Éva észrevétele, akinek segítségét ezúton is köszönöm. '' Keresztelevétel. Olaj, vászon; 129 x 136 cm. J. b. 1.: Ferenczy Károly NB 1903, illetve j. 1.: Ferenczy K 1903. Muzeul Judetean Mures, Marosvásárhely, Románia. 4 Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz. Keltezés nélkül, borítékon „Nagybánya 1902. máj. 3" postabélyegző. MNG Adattár ltsz.: 8304/1955. Ferenczy szó szerint a következőket írja: „dolgoznom kell most mint egy ökörnek, mert ha most 1-2 év alatt nem viszem valamire, valami, a nagybányai dombokon dombokon (sic!) túljáró sikerre, akkor igazán végem van". Mivel általában Ferenczy a siker alatt nem elsősorban a nyilvános sikerre szokott gondolni, hanem saját festői eljárásának sikerére, feltételezhetjük, hogy itt is erre utal. Vagy erre is utal. Lásd e tekintetben a Modern művészet körkérdésére - éppen az aktfestés kapcsán - adott válaszát. Modern művészet I. (1905) 1. 30. Entwicklung des Impressionismus in Malerei und Plastik. XVI. Ausstellung der Vereinigung Bildender Künstler Österreichs Secesssion Wien. Januar-Februar. 1903. A kiállítás már 1902 decemberének végén megnyílt. Többek között ki volt állítva: Manet: Bikaviadal, Spanyol táncosok, Eva Gonzales festőnő; Monet: A reggeli, A tavasz, Reggeli a szabadban. Utóbbiak minden bizonnyal szerepet játszottak Ferenczy 1903 után festett szintetizáló plein air képeinek kialakításában (Október, Festőnő, Napos délelőtt stb.). Ebben a szekcióban Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Vuillard, Bonnard, Denis, Vallotton, Russel, Odilon Redon, Gauguin és Valtat képei voltak kiállítva. Puvis de Chavannes: Fonó leány, A tél, A költő Ferenczy 1934. A bécsi kiállításról: 90-93. Tavaszi Nemzetközi Kiállítás. OMKT Bp. 1903. A tárlat rendkívül gazdag külföldi anyagot vonultatott fel, részben nyilván a hazai gyűjteményekből is kölcsönözve. így például sokkal több Maurice Denis-t lehetett látni, mint Bécsben. Puvis de Chavannes: A Maid Combing a Woman's Hair, National Gallery, London, 3267. Bicskei Éva hívta fel a figyelmemet Degas 1885-1886 körül festett, azonos című képére (Metropolitan Museum, New York, H.O. Havemayer coll.), amely ugyancsak előképül szolgálhatott Ferenczy Fésüléséhez. Elképzelhető, hogy Ferenczy ezt is párizsi tanulmányainak idején látta, de hogy hol, azt egyelőre nem sikerült kiderítenem. Ezek egyikét 1902-ben visszautasították a berlini Sezession kiállításáról (lásd: Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz. Borítékon: NagyBánya, 1902. ápr. 28. MNG Adattár ltsz.: 8309/1955). Elképzelhető, hogy a Fésüléssel ezt a csorbát is ki akarta köszörülni. Erre utalnak a következő sorok is: „Nyárra nagy dolgozási terveim vannak, ha Kreutle engedi. (Berlinben nem fogadták el a cigányokat a Secessióban - ez eleinte roppant lesújtott, de azután majdmegmutatomi reactiót szült - ne közöld senkivel)." Az említett bécsi kiállításon egy Csendélet és egy Tájkép, Tahiti motívum szerepelt. Utóbbin emberi alakok is lehettek.