Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

Lorz későbbi bacchánsnői gyakran fekszenek úgy, hogy egyik térdüket felhúzzák; Ybl Ervin ezt Mi­chelangelo Medici-kápolnájának szobraiból vezeti le. 2 Ez az előkép azonban átalakul Lötz festmé­nyein, hiszen a bacchánsnők nem szoborszerű méltósággal, hanem kimerülten, lerogyva feksze­nek. Az itt elemzett kép már egészen eltér az em­lített mintaképektől, alsóteste kicsavarodik, láb­feje eltűnik a leplek közt. Lötz a klasszikus min­tákat élő modellekről készült tanulmányok alap­ján formálta át. A bacchánsnő póz többször is szerepel akttanulmányai között. Lötz Károly alvó bacchánsnőt ábrázoló képeit nagy számuk miatt igen nehéz pontosan datálni. Ybl Ervin szerint az általában Alom címen meg­nevezett festmény (egykor Dános Géza tulajdo­na), amely a korai változatnál már könnyedebb, 1880 körül készült, a többi, egyre oldottabb, fes­tőibb kép pedig ezt követően.' Valószínű, hogy a téma élete végéig foglalkoztatta Lotzot. A bacchánsnőket ábrázoló festményeken a tamburinon kívül egy másik tárgy, egy antik edény is feltűnik. Szerepe valószínűleg nem több, mint annak jelzése, hogy antik mitológiai alakról van szó. Az antikizáló részletek alkalmazása Lotzot a századvég festészetének mind Angliában, mind Franciaországban megjelenő klasszicizáló irányza­tához köti. A freskókon az antik edény lehet tar­talmas részlet is: a Régi és az új Műcsarnokban is feltűnik a vázával ábrázolt nőalak, mint a Műtör­ténet vagy az Iparművészet jelképe. V. N . JEGYZETEK I NOTES 1 Vö. George-Mayer 1882. 101, 110-114. 2 Ybl 1938. 420. 3 Uo. 420-422. 111-26 SZÉKELY BERTALAN FÜRDÉS UTÁN. AKTTANULMÁNY AFTER BATHING. STUDY OF A NUDF 1875 KÖRÜL Olaj, vászon; 73,5 x 37,1 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 5113 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Székely Bertalan 1999. 175. kat. 99. (Bakó Zsuzsanna) R. 111-27 SZÉKELY BERTALAN FÜRDŐ NŐ WOMAN BAI HING 1875 KÖRÜL Olaj, vászon; 74 x 37 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 55.181 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Székely Bertalan 1999. 174. kat. 98. (Bakó Zsuzsanna) R. Amikor az 1860-70-es évek fordulója táján Székely megfestette e két kisméretű aktvázlatát, a Fürdő nőt és a Fürdés utáni, finom naturaliz­mus jelent meg festésmódjában. A két mű né­hány másik festménnyel együtt a művész élet­művének elkülönülő, korai korszakát alkotják. 1 Székely affinitása kora francia művészetéhez már 1864-es első párizsi útja után nyilvánvaló lett. Az 1860-as évek első feléből való, berlini jegyzeteit őrző noteszében többször említi Gustave Courbet Kotorok című művét. Talán látta Courbet nagyhatású müncheni kiállítását is. 2 Székely aktvázlataival - és a női akt kap­csán végzett festői kísérleteivel - megújította a magyar művészetben a festői képi látást. A női akt ábrázolását szimbolikus tartalommal telítet­te, ezáltal a néző látását a művészi érzékelésen át irányította az intellektus és a szem gyönyör­ködtetésére. B . Z s . - l . G Y . JEGYZETEK I NOTES ' Ide tartozik két hasonlóan kisméretű Táncosnője, a Nocturne vagy a Csóna­kázó szerelmesek. Székely Bertalan 1999. kat. 1 15-116, 113, 145, 146. 2 MTA Ms 5006/1., 7b. Ennek lehető­ségére vall 1862-1874-es notesze, ld. MTA Ms 5006/1.

Next

/
Thumbnails
Contents