Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - II. Venus Anatomica / Venus Anatomica - Horányi Ildikó: A női test az anatómiai ábrázolások tükrében / The Female Body in the Eight of Anatomical Representations

A könyv szerzőjéről sajnos nem sokat tudunk, csupán annyit, amennyit a műben elárul magáról. Ezek szerint Tiberio Malfi Monte Sarchióban volt borbély, és a nápolyi borbélyok tanácsadójaként működött valamikor a 17. század első felében, de valószínűleg nem az egyszerű, érvágási és egyéb „véresebb" orvosi beavatkozásokat gyakorló borbélyok közé sorolhatjuk, hanem az azoknál tanultabb, viszont az orvosdoktoroknál képzetlenebb sebészmesterek közé. (Ebben a korban még sokszor nem választották külön e két mesterséget.) Az anatómia önálló tudománnyá válását megelőző időszakban anatómiai jellegű ábrázolások többnyire csak a sebészeti tárgyú traktátusokban jelentek meg, ahonnan a 17. századra már kiszorultak, de ismeretük mégis elengedhetetlen feltétele volt e tevékenységnek. Malfi érvágásról szóló munkájában ígér néhány anatómiai képet, s bár női ábrázolással nem örvendeztet meg minket, itt most bemutatunk egy olyan érvágási ábrát, melylyel reprezentálni lehet, hogy az adott korban a női testet hiányos öltözetben megjeleníteni - főképp az alacsonyabb műveltségűeknek szóló munkákban - már nem volt illendő. A kísérővel ábrázolt hölgynek már épp csak a bokája villanhatott ki, s a beavatkozás alatt a borbélynak sem volt illő szemét más, esetleg előbukkanó testrészekre irányozni. A könyv többi ábráján egyébként a férfiak mezítelenül jelennek meg. H . I . MALFI, TIBERIO IL BARBIERE... LIBRI TRE. NE'QUALI SÍ RAGIONA DELL'ECCELLENZA DELL'ARTE, E DE SUOI PRECETTI. DELLE VENE, E REGOLE D'APRIRLE, DELL'APPLICAZIONE DE REMED! CHIRURGICI APPARTENENTI AL MESTIERE. CON FIGURE ANATOMICHE E DI NUOVI STRUMENTI. IN NAPOL!, APPRESO OTTAVIO BELTRANO 1626. Papír; 26 x 16 cm, pergamenkötés 11 számozatlan lap, 194 pagina, 13 egész oldalas és 17 szövegközti ábra Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, Itsz.: 53507.1 Rézmetszet, jelzet: 98. LIBRO William C. Cowper (1666-1709) londoni sebész és anatómus, jó anatómiai rajzoló és a véredényinjektálásban is járatos orvos. Noha több saját felfedezéssel is dicsekedhet (például a húgycső mirigyei máig az ő nevét viselik), 1687-ben ellopta Govaerd Bidloo (1649-1713) holland anatómus Anatómia corporis humani (Amsterdam 1685.) című munkáját, s saját neve alatt Oxfordban angol nyelven megjelentette. A két szerző között hosszas plagizálási vita bontakozott ki, de 1750-ben az atlasz latin fordítása megint csak Cowper neve alatt látott napvilágot. Az eredeti 105 képtáblát Gérard de Lairesse (1641-1711) rajzai után metszették. Bidloo, aki atlasza sikere következtében nagy tekintélyre tett szert, 1694-től a leideni egyetem anatómiaprofesszora volt, de 1701-től, amikor az angol udvar királyi orvosa lett, csak nagyon hanyagul látta el egyetemi teendőit. Mégis előadásai szinte sokkolták a diákokat, Haller a „dictio crispa et tragica" kifejezéssel illette a stílusát. A szóban forgó anatómiai atlasz ábráinak összhatására is ráillene ez a kifejezés. A mű az első topografikus anatómia Hollandiában, a rajzok meglepően pontosak, s olyan sajátos atmoszférát árasztanak, amelyet a késő barokk patetikus józanságával jellemezhetnénk. Egyfelől sokszor igen naturálisak, a célszerűséget szolgálják, másfelől bizonyos karakterisztikus elemek hozzáadásával, a moralizáló aspektus erősítésével igen patetikusak. Míg korábban a test idealizált szépsége gyakorta felülemelkedett a funkcionalitáson, addig a késő barokk ideáltípusa már a világosságot, az egyedi forma plasztikusságát követeli meg. A célszerűség válik szépséggé. A női testek ábrázolásán is ezeket a jegyeket figyelhetjük meg. A halál hideg realitása a legszebb női testen is érezhető, a boncolási területen kívül eső testtájék, a szemek leplekkel való letakarása részben méltóságot is ad a tetemnek, részben hangsúlyozza a test szoborszerű szépségét, de másfelől - a korábbi élő hullákkal ellentétben kiemeli a test élettelenségét is. 11-1 7 COWPER, GULIELMUS ANATÓMIA CORPORUM HUMANORUM CENTUM ET VIGINTI TABULIS, MAXIMA PARTE AD NATURALEM MAGNITUDINEM SINGULARI ARTIFICIO, NEC MINORl ELEGANTIA EB EXCELLENTISS1MIS, QUI IN EUROPA SUNT ARTIFICIBUS AD VIVUM EXPRESSIS, ATQUE IN AES INCISIS ILLUSTRATA... ACCEDUNT EJUSDEM INTRODUCTIO IN OECONOMIAM ANIMALIUM, ET NUNC PRIMUM SUPPLEMENTUM AD APPENDICF.M I.ATINITATE DONATA CURANTE GULIELMO DUNDASS, SCOTO M.D. HANC NOVAM ET MULTO AUCTIOREM EDITIONEM UNA CUM NOVO INDICE EOQUE MULTO LUCULENTIORE, PROMUEGARE CURAVIT RUDOLPHUS SCHÖMBERG, M. D. ULTRAJECTI, APUD NICOLAUM MUNTENDAM 1750. Papír; 55 x 38 cm, félbőrkötés 316 számozatlan lap, 69 számozatlan pagina, 105 tábla, 9+5 tábla Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, Itsz.: 38952 Rézmetszet, jelzet: T. 21. Rézmetszet, jelzet: T. 27.