Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - II. Venus Anatomica / Venus Anatomica - Horányi Ildikó: A női test az anatómiai ábrázolások tükrében / The Female Body in the Eight of Anatomical Representations

An A mikrokozmikus tükör első / második / harmadik képe, mely az isteni teremtmények közül a legkiválóbb, a kivételes művésziessége folytán csodálatra méltó teremtmény, az ember részeinek tökéletesen megalkotott struktúráját szemlélteti, és megcsodálására ad lehetőséget. A rézmetszetes, triptichonná összeállított három anatómiai tábla Stephan Michelspacher tiroli orvos Cabala, speculum artis et naturae in alchymia című művével kísérve több kiadást is megért. Az 1613-as évszámmal jelzett valószínűleg a legelső kiadása lehet. Az első táblán balra, a férfi alatti talapzaton szereplő monogramos szignó feloldása: inventor: Johannes Remmelin (1583-1632), a metsző pedig Lukas Kilian (1579-1637) augsburgi mester. A kemény táblákra kasírozott folio ábrák abban a korban, amikor a boncolási gyakorlat még a legnagyobb egyetemeken sem volt mindennapos, oktatási célt szolgáló demonstrációs eszközökként funkcionáltak (például Vesalius első, 1538-as táblái is ilyen céllal készültek), de az anatómiai ismeretek népszerűsítésére is alkalmasnak bizonyultak. Fürdőkben, borbélyműhelyekben akasztották ki, vagy vásárokon mutogatták őket. Vesalius tanára, Jacobus Sylvius épp azt hozta fel érvként Vesalius ellenében, hogy az ilyen ábrák csupán nők és gyermekek szórakoztatására alkalmasak. Az anatómiai ismereteket teologikus köntösbe öltöztetve hirdeti ez a triptichon, amely korai példája az orvostudomány popularizációjának. Az első emberpár, Ádám és Éva alakja a mikro- és makrokozmosz összefüggésében magát a világrendet testesíti meg, Isten legcsodálatosabb műve, az ember a maga belső struktúrájával, az embrióval az egész világegyetemet, a teremtést foglalja magába. Ez - a korábban főképpen a 13. századra jellemző szemlélet a 15-16. században ismét erőre kap, s a térérzékelés újfajta látásmódja segíti képi megfogalmazását. A tér belső tér lesz, a test egy burok, amely szétszedhető, az apró részek egymásba és egymásra illeszthetők, miként a Remmelinféle triptichon is kihajtogatható síkok által alkotott térbeli elrendezést kísérel meg megvalósítani. H . Ï . CATOPTRI MICROCOSMICI VISIO PRIMA / SECUNDA / TERTIA, ABSOLUTAM ADM1RANDAE PARTIUM HOMINIS CREATURARUM DIVINARUM PRAETANTISSIMI FABRICAE EXIMIO ARTIFICIO SCULPTAM STRUCTURAM SPECTANDAM ET REV1DENDAM EXHIBENTIS, CUM ENARRATIONF. HISTORICA BREVI AT PERSP1CUA ET EXPLICATIONS ET INDICIS VICE ADDITA. STEPHAN MICHELSPACHER EXCUDIT. ANNO CHRISTI MDCXIII. [H. NY. N.] [AUGSBURGI Papír; 52 x 102 cm, félbőrkötés 3 tábla Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, ltsz.: 33356 Rézmetszet, jelzet: Visio prima, Jelezve: I: R: Inventor, L: K: sculptor, Stephan Michelspacher excudit. Rézmetszet, jelzet: Visio secunda 11-4 Christoph Hellwig (1663-1721) Jénában és Erfurtban tanult, s gyakorló orvosként dolgozott Weissenfelsben, majd Tannstädtben, végül Erfurtban telepedett le. Itt jelentette meg 1716-ban Anatomicum Vivum című művét, amelynek 4 rézmetszetes ábrázolása közül három a Remmelin-féle száz évvel korábbi triptichon kihajtogathatós tábláinak sematikus, leegyszerűsített, elég rossz minőségű másolata. Forrásának megjelölése nélkül az első táblán Johann Heinrich Werner (szül. 1693) erfurti pecsétmetsző és éremművész szignója olvasható: I. H. Werner fuit Erff. A másolásból adódóan tükrözött ábrák közül a II. táblára került az eredetileg a férfi és női alak között ábrázolt női hasi situs, viszont az ágyéki nemi szervekre - takarván azokat - drapéria omlik. HELLWIG, L. CHRISTOPH NOSCE TE IPSUM, VEL ANATOMICUM VIVUM, ODER KURTZ GEFASTES DOCH RICHTIG GESTELLTES ANATOMISCHES WERCK, WORINNEN DIE GANTZE ANATOMIE, NEBST IHRER EINTHELLUNG DEUTLICH ZU LINDEN. JEDWEDEM NÜTZLICH, ANMUTHIG UND ERBAULICH ZU LESEN, NEBST NÖTHIGEN KUPEEERN (WOVON DIE INVENTION GANTZ SONDERLICH ) INDEM MAN DIE VlSCERA HERAUS NEHMEN, NACH DENEN TABELLEN WOHL BETRACHTEN, SICH AUS DEM TRACTÄTLEIN DARBEY INIORM1REN, UND WIEDERUM EINSETZEN KAN, WOVON DIE VORREDE UND INFORMATION EIN MEHRERS LICHT GEBEN. NEBST BESCHREIBUNG TÖDTLICHER WUNDEN; INGLEICHEN MEINER MEDICAMENTEN, AUCH CATALOGO DER BÜCHER, WELCHE ICH HERAUS GEGEBEN. ERFFURT, GEDRUCKT BEY GEORG ANDREAS MÜLLERN, 1716 Papír; 31 x 21 cm, félbőrkötés, hiányos 3 számozatlan lap, 18 pagina, 9 számozatlan lap, 4 tábla Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, ltsz.: 71538 Rézmetszet, jelzet: TABULA I. Jelezve j. 1.: I. H. Werner fuit Erff. Rézmetszet, jelzet: TABULA II.