Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Tanulmányok / Studies - Imre Györgyi: A modell / The Model
tett oktatási eszközeivel - amint azt Étienne Jules Mareyvel való levelezése szemlélteti - maga is folyamatosan kutatta a test-mozgás-kép kapcsolatát. 84 Érdekes és eddig feltáratlan területe a hazai fotográfia történetének, hogy nemcsak Marastoni Jakab fia, József készített fotográfiákat, hanem dédunokája Markos György is amatőr fotós lett. Markos az Isadora Duncan tánc- és mozdulatművészetét Magyarországon művelő csoportban, antik vázaképeket imitáló öltözetbe bújt táncosként és fotósként egyaránt részt vett a mozdulatfotózásban, feltehetően Máté Olga kiváló fotográfus hatására. (21. kép) Máté Olga tánc vagy szabad mozgás közben rögzített mozdulatfotói közvetlen hatással voltak, többek között Rippl-Rónai József festészetére, elsősorban 1911-1912 között készült aktos mozdulat-kompozícióira. (Kat. IX-10-1, IX-10-2)* 5 A „nemzeti" akt A művész „a teljes természet fordítója", ^traducteur" ahogy Valenciennes írta 1800-ban 8 ' 1 -, akinek legkomplexebb feladata az ember ábrázolása. Ehhez a festőtől nemcsak az anatómia és a test mozgásának ismeretét kívánta meg, hanem a perspektíva alkalmazásának tudományát és ezen felül a kémia, a fizika, illetve a természettudományok általános ismeretét is. Székely Bertalan - amint lejjebb szó lesz róla - az enciklopédikus ismereteket az elkövetkező évszázad utolsó negyedében ugyanilyen kívánalomként jelölte ki a művész előtt a Budapesten alapított Mintarajztanodában, s ezzel szándéka az volt, hogy tudós módon képet komponáljon, amely „egy szerteszedést és célirányos öszveállítást feltételez". 87 Ugyanekkor nemcsak az emberi test ábrázolásával, hanem a műtárggyal kapcsolatos elvárások is összetettek lettek. Oskar Bätschmann a korszak megváltozott chefd'œuvre (mestermű) kifejezését egy ismeretanyaggal túlterhelt alkotófolyamathoz kapcsolta - a Nagy Enciklopédia fogalomértelmezésének megfelelően -, ami „a tökéletes mű korábbi nagyszabású fikcióját" a „modern iparosmunka rettentő fikciójára" változtatta. A „barlanglakó magányában alkotó művész" számára a feladat Bätschmann szerint totális és egyben megvalósíthatatlan kihívást jelentett, amely arra késztette, hogy „összefoglalja a művészet és a mesterség minden területét, és egyúttal a publikum nyilvánossága előtt legitimálja magát". 88 E folyamat együtt jelentkezett azzal a Nyugat-Európában kiformált elképzeléssel, amely - mint a dolgozat elején jeleztük - a nemzeti művelődést mint a nemzeti könyvtárban gyökerező, enciklopédikus tudás „fáját", a tudomány minden területét magába foglaló, egyetlen épületben kívánta bemutatni. Ebben - D'Alembert Nagy Enciklopédiához írt Bevezetője szerint, az ember rátalál egy végleg humanizált scientia generalis „közös centrumára", a „Napra", amely egyetlen rendszerben egyesíti a szentek történetét és a költészetet, a zenét és a festészetet, a lélek tudományát és az aritmetikát, a zoológiát és a kozmológiát. A francia Muséum National koncepciójának létrejöttét feltáró Jean-Pierre Changeaux kiemelte a Nagy Enciklopédia sokrétű hatásának képzőművészeti jelentőségét, hangsúlyozva, hogy Diderot és D'Alembert 1762 és 1772 között, precedens nélküli ikonográfiái munkával, tizenegy illusztrált kötettel együtt adta közre Enciklopédiáját az emberiség történetéről. Egy, a képzőművészeti akadémiának is helyet adó új múzeum-koncepció a Konvent 1793as döntése nyomán fogalmazódott meg Párizsban. Ennek szövegében Quatremère de Quincey 1791-es, az Enciklopédiából inspirálódott szavai visszhangoztak az egész Franciaországra kiterjeszkedő központról, a „tudomány templomáról", az „egyetemes líceumról", amelynek közepén emelkedne „a tudomány mindeddig csak a könyvekben létezett, módszertani fája". 89 A koncepcióhoz 1796ban kapcsolódott Emeric David felvetése egy kortárs művészeti múzeum létrehozásáról. 90 A Széchényi Ferenc által alapított (1802) Museum 1807-ben megfogalmazott gyűjteményi ideája - nevében és utópikus gondolatában, amely a szabad és a mechanikus művészeteket egy épületben vonta össze - a párizsi Muséum National tervezetéhez állt legközelebb. 9 ' Az alapító célja is a mindaddig csak a maga könyvtárában létező, enciklopédikus tudásnak helyet adó magyarországi „csúcsközpont" létesítése lehetett, amelyhez alapot az adományozott könyvtár, kézirattár, éremtár, képtár és ásványtár jelentett. Hild János 1807-re elkészítette az első épülettervet is, 92 ahol - az elkészült leírás alapján elmondhatjuk - a természettudományok és a képzőművészet között spontán kapcsolat teremtődött. Széchényi Ferencet több külföldi tudós társaság mellett elismerésként a bécsi Akademie der bildenden Künste tiszteletbeli tagjai sorába emelte. 93 Az alapító okirat szerint az intézmény a Magyarországgal és a birodalommal kapcsolatos műveket gyűjtötte, ami bizonyos mértékben korlátozta a múzeumi gondolat egyetemességét és esetenként a későbbi műtárgybeszerzést. 94 Kubinyi Ágoston igazgató még 186 l-es programjában is egy enciklopédikus igényű, tudományos akadémia jellegű gyűjteményi elvről szólt, amely részben még mindig megvalósításra várt. 95 A Múzeum új épületének elkészültekor felvetődött a kortárs művészeti galéria alapítása is. 96 Az akadémikus művész számára a múzeumban felhalmozott tudás egyben az ember testével és önérzékelésével kapcsolatos tények új forrásvidékévé változott. Az 1845ben megnyíló, Pollack Mihály által tervezett épület a szemléltetés és az érzékelés új, korszerű kiállítási funkciójának felelt meg: a felülvilágításos középponti Rotundával nemcsak a Pantheon ég és föld között kapcsolatot teremtő, egyetemességet és egyenlőséget szimbolizáló térszerkezetét jelenítette meg, hanem egyúttal a velencei műteremépítészet hagyományát követte (Velence ekkor a Habsburg Birodalom része volt). 9 ' Bekerültek a múzeumba a tudományos és a művészeti intézetek, valamint a már létező egyesületek. 98 A kulturális „csúcsintézmény" szerepét betöltő Múzeum és a képzőművészeti akadémia között kiépülő szoros kapcsolat említett mintájára ismerhetünk rá abban, ahogy Marastoni akadémiája (1846-1859) szervezetileg össze-
