Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Nagy Ildikó: Az akt a 19. századi magyar szobrászatban / The Nude in 19th-century Hungarian Sculpture

vagy a mesebeli szitakötőt, amely egy virág kelyhét szürcsöli. „Karcsú teste orsó alakú tengeri csiga, csápjai hosszú, rózsaszín korallok, szárnyai fénylő, lapos gyöngyház kagylók." Van vízmedence, amelybe tengeri szörnyek köpik a vizet, „szájuk egy sisak alakú csiga hasítéka, homlokuk vörös, szálkás hátú tengeri kagyló, szemük gyöngyházalapba beillesztett korallpont" - és így tovább. Ebbe, a barokk kastélyok sala terrenáit idéző bizarr környezetbe helyezte bele Senyéi A hiúság szobrát, mely így a mindennapokból átlépett a mesék vagy álmok - ki tudja, milyen - talán szürreális, talán giccses világába. Ennek a bizarrságnak a nyomait Senyéi egyéb művein is megtaláljuk, a szökőkútjainak burjánzó növényein, a kagylókkal, csigákkal díszített gyerekfejeken. Senyéi az ábrázolja az az érzéki pózban fekvő aktszobor, amely Stróbl egyik tanítványának munkája volt, és számos epreskerti fotón látható, de ott volt a szobrásziskolát bemutató művek között a millenniumi tárlaton is. A tatai kút a megrendelő, Esterházy Miklós József gróf halála miatt nem valósult meg. A nimfa egy ideig még az Epreskertben maradt, Stróbl különféle szellemes és varázslatos kompozíciókba helyezte, majd nyoma veszett. Egy fotón az Epreskert barokk Kálvária-árkádja alatt láthatjuk. Kis, mesterséges szigeten, növényekkel befuttatott, poétikus barlangban várja, hogy valaki - jelen esetben a Kálvária tetejére érkezett Belvederei Apolló - felébressze. (11. kép) A mitológiai téma a legmerészebb aktábrázolásokat is szalonképesekké tette. Ezen alapult a 19. század közepétől egyik legjelentősebb épületszobrász-műhelyben, a Szandház-műhelyben nevelkedett, onnan ment a müncheni akadémiára, ahonnan visszatérve továbbra is kapcsolatban maradt a műhellyel. Ugyanott, a Városligeti fasorban rendezte be műtermét, részt vett a legjelentősebb megbízásaikban, így például a királyi vár nagyszabású dekorációjának elkészítésében. Munkássága a dekorátorműhely gyakorlatából nőtt ki, amely elképzelhetetlen a természet utáni öntvények felhasználása nélkül. Természetes, hogy ezt egyéb művein is alkalmazta. Bár más módon, de nem kevésbé bizarr Stróbl Alajos terve a tatai Mátyás-kút számára. Témája a vadászó Mátyás király, aki elmarad kísérőitől, és lépteivel felriasztja az erdőben alvó forrásnimfát. Mátyásnak a kút tetején álló alakja bronzból lett volna, míg az álmából felriadó nimfa márványaktja a forrás vízfüggönyén tűnt volna át. A vízmedence egyik felére pedig szarvasok csoportját tervezte Stróbl.

46 A jelenet az Amor és Psyché-őstoposzt költi át úgy, hogy benne a kosztümös történelem és a pogány mitológia találkozik. Nagy valószínűséggel a forrásnimfát 11. Az Epreskerti Kálvária a Belvederei Apolló és a forrásnimfa szobrával az Új Idők 1 899. évi július 2-i számában (The Calvary in Epreskert with the statue of Apollo Belvedere and a nymph in the July 2, 1899 issue of Új Idők) 12. Kalmár Elza: Vágyakozás (márvány) (Longing, marble), 1900. Egykor Kohner Adolf tulajdonában (Formerly in the collection of Adolf Kohner) egyre népszerűbb szalonplasztika. Míg az antik művészet apollói hagyománya egyre inkább elfáradt és kiüresedett, a dionysosi tradíció változatlanul eleven maradt. A külső megnyilvánulásaiban prűd, előítéletekkel teli polgár szabadon kiélhette magát a pajzánul ölelkező faunok és nimfák álarcában. A bacchánsnők és szatírok incselkedései, sokszor vaskos erotikája nem megbotránkozásra, hanem cinkos összekacsintásra késztette a nézőket. (Róna József: Megszorult faun, Zenelecke, kat. VIII-14-15) Annál inkább felháborodtak, ha a műnek nem volt meg a mitoló-