Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Bicskei Éva: A helyi mint nemzetközi / The Eocal as International

JEGYZETEK Itt szeretném megköszönni Boros Juditnak, Szőke Annamáriának és Zsákovics Ferencnek kutatásomhoz nyújtott segítségüket. ' A képzőművészeti akadémiák oktatására lásd: Pevsner 1973; Boime 1971; Uő.: Curriculum Vitae: The Course of Life in the 19th Century. Strictly Academic: Life Drawing in the 19th Century. New York: State University of New York. Birmingham: March 30-April 24 1974; Rubin, James Henry: Eighteenth-century French Life Drawing. Selections from the Collection of Mathias Polakovits. The Art Museum., Princeton 1977. A 17-18. század folyamán a francia és a római francia, majd az angol akadémiákon férfiakat alkalmaztak, női aktmodelleket pedig csak magánstúdiókban, illetve -iskolákban (eltekintve a tête d'expression versenytől). A 18. századi férfimodellekre: Rubin i. m. (1. j.) A 19. századi francia férfimodellekre: Waller 2002. A 19. századi francia női modellekre: Lathers, Marie: Bodies of Art. French Literary Realism and the Artist's Model. Lincoln-London 2001. 1. fejezet; Uő.: Changing Tastes. Ethnicity and the Artist's Model. In: Dictionary of Artists' Models 2000. 14-19, 86, 97, 352. A franciák esetében az is nyomon követhető, ahogyan az olasz (bevándorló) női modelleket az 1850-60-as években a belle Juive, majd az 1880-as évektől a modern francia nő váltotta fel. A berlini képzőművészeti akadémián 1875-től állítottak női aktmodelleket. Menke-Schwinghammer, Annemarie: Fortpflantzung nützlicher Kunstlehr. Ausbildung. Ziele und Methoden. In: Zusammenkommen 1991. 111, 120-121. Ezzel szemben, a düsseldorfi akadémián már az 1840-és évek első felében tanulmányozhattak női aktokat. Boime i. m. (1. j.). kat. 38 és 39. A vallás- és közoktatási m. kir. ministernek a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett jelentése az 1870 és 1871 évre. Bp. 1872. 243-245. Mivel a címek rövidítései gyakran változtak, a jelentésekre - a sorszámozás, illetve az év megjelölésével - a következőképp hivatkozom: VKM. 4 A gyakorlati szakok a szabadkézi és építészeti rajzot, víz- és olajfestészetet, valamint a szobrászatot foglalták magukba. VKM 1870 és 1871. 246. ^ Például: Fővárosi Lapok IV. (1867) március 28. 72. sz. 287. 6 A miniszteri jelentés a művészetek állami finanszírozását a már képzett és teljesítményt is felmutató („jó reményre jogosító") egyének „segélyezésében", a tőlük való eseti vásárlásban, és nem általános képzési, illetve támogatási formák létrehozásában látta megvalósíthatónak, illetve civil szervek fokozott részt vállalásában. VKM 1870 és 1871. 237-238. Ezeket az elképzeléseket mások is - a direkt támogatást remélők, illetve abban részesülők - is osztották: Fővárosi Lapok 1869. június 10. Mivel Keleti a gyerekek rajztanítójaként közeli viszonyban állt az Eötvös családdal, és a minisztert régóta ismerte, művészetpolitikai elképzeléseivel is tisztában lehetett. MKEL MDK-C-I-1/225.1-2. Keleti 1870. 7 MKEL MDK-C-I-1/180.1-6. 8 VKM 1870 és 1871.245. A „műkedvelők", az intézményt „határozatlan czéllal" látogatók és a „művészjelöltek" száma az első években meghaladta a rajztanárjelöltek számát, majd annak legalább a felét tette ki; a műkedvelőként kezelt nőhallgatókénak pedig sokszorosa volt. A férfi műkedvelők száma csak a 80-as évek elejétől csökkent a művésznövendékek száma alá, ami ekkor ugrásszerűen megemelkedett, és ismét túllépte a rajztanárjelöltekét. VKM 1872/73-1885/86. Táblázatok. Iü Itt jegyzem meg, hogy a Mintarajztanoda működéséről készült és a parlament elé terjesztett évenkénti jelentések szerzője feltehetőleg Keleti Gusztáv volt (a megfogalmazások feltűnően egyeznek). A részletes jelentések akkor szűntek meg, amikor az Értesítők megjelentek. ' ' VKM 1872. 139-140. 12 VKM 1872. 140-141. 1 „Egész alakú szobrokat vagy élő alakot (akt), a tanhelyiségek kedvezőtlen fekvése miatt, ezúttal sem lehetett rajzoltatni, s e részben az idő szerinti növendékek némi hátrányban maradtak a jövendőbeliekhez képest, kik reményhetőleg, az oktatás ezen igen fontos szakában előbb utóbb még is kell, hogy részesüljenek." VKM 1872. 140-141. 14 VKM 1872. 144. 15 VKM 1872. 145. VKM 9. (1878/79-1879/80) 632-633. 16 VKM 1872. 146-147. 17 VKM 5. (1874/75-1875/76) 401. IX A „jó ízlésre utasított magasabb műipar meghonosítását" célzó esti tanfolyamot az 1877/78-as tanévtől kezdve a nyári félévekben szüneteltették, majd megszüntették. VKM 7. (1876/77-1877/78) 852. VKM 8. (1877/78-1878/79) 805. VKM 9. (1878/79-1879/80) 632. Az ugyancsak Keleti Gusztáv vezetése alatt megnyíló iparrajziskolában az alaktanulmányokat az 1881/82-es tanévben vezették be. VKM 1 I. (1881/82) 422. 19 VKM 5. (1874/75-1875/76) 401. "° A figurális és ékítményes rajz töltötte ki a tanterv nagy részét, ezeket „mind a reggeli órákban, mind az esti tanfolyamban naponkint több órában" látogatták a növendékek. Az elméleti tárgyak mindössze negyedét-ötödét tették ki a teljes óraszámnak. VKM 5. (1874/75-1875/76) 403. 1 „A figurális rajz és festés, mely mint az előző években, néha mintalapok, de túlnyomólag domborművek és élő fejminták után folyt az 1874/5 és 1875/6-iki tanévben a közbeneső oktatási lépcsőzet, ti. az antik szobor-minták rajzolásának kényszerű mellőzésével, az egész alak és élő minták (akt) rajzolásával toldatott meg." VKM 5. (1874/75-1875/76) 404. 22 VKM 5. (1874/75-1875/76) 403. Keleti Gusztáv a férfiaktok és büsztök mellett - a Sebzett amazon gipszmásolatát a Capitolumi VewMsával együtt a római Leopoldo Malpieri (MKEL MDK-C-I-1/1 327. MDK-C-I-1/1325. MDK-C-I-1/1326. 1331), a Medici Venus öntvényét a frankfurti Antonio Vanni galériájából hozatta meg (MKEL MDK-C-I-1/1333). A Milói Venus egy 2 méter 16 cm-es másolatát Bécsből, Carlo Vanni leszármazottainak üzletéből, a bécsi akadémiai szobrász és anatómus Johann Martin Fischer egy anatómiai alakjával együtt rendelte meg. MKEL MDK-C-I-1/1332 és MDK-C-I-1/1337. Az „egész alakú antik szobrok föszöntvényeinek" beszerzése után, a parlament elé terjesztett beszámoló szerint, „az intézeti oktatás ezen ága jelenleg teljesen akadémiai színvonalra emelkedett." VKM 6. (1875/76-1876/77) 815. Az 1875/76-os tanévtől kezdve vette át Székely Bertalan (Plósz Pál és Szilágyi Ede után) a bonctan falitáblákkal szemléltetett tanítását, miután az az előző tanévben szünetelt. VKM 5. (1874/75-1875/76) 408. 24 VKM 6. (1875/76-1876/77) 813-814. VKM 7. (1876/77-1877/78) 852. Keleti Gusztáv igazgató például a „haladottabb növendékeknek" „tájrajzolást" oktatott. Itt érhető legjobban tetten a diszkrepancia Keleti nyilvánosan meghirdetett programja és az intézmény oktatási gyakorlata között. VKM 5. (1874/75-1875/76) 408. Ezzel helyesbíteném a következő nézeteket: Szőke Annamária: Tájrajz- és festés. In: Mintarajztanoda 2002. 50. Szabó Júlia: A tájrajz és a mintarajztanoda. Uo. 244. Keleti halála után írott feljegyzéseiben Székely a volt igazgatót a művészeti tanulmányok kerékkötőjeként tüntette fel, de ez utólagos és elfogult ítélet volt. A parlamentnek benyújtott, évenkénti jelentések Székelyt, valamint az alaktanulmányokkal kapcsolatos újításokat kezdettől fogva pozitívan értékelték és képviselték - még akkor is, ha Székelyt (a későbbi években) mindez nem elégítette ki. MNG Adattár Itsz.: 20701/1980. 5-10. Molnár László: Női fejtanulmány, 1875. Gyárfás Jenő: Női fejtanulmány, 1875. Niklay János: Női fejtanulmány, 1876. Erre utal az is, hogy a századfordulón férfi aktmodellek tanulmányozásáról készültek fotográfiák (Az Orsz. Magy. Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző fénykép-albuma és az intézet alaprajzai. Bp. ca. 1900.), míg a női festőiskola működését bemutató fényképeken a függöny mögé bújó női aktmodellnek csak az arca látható (MKEK, Magyar Királyi Női Festőiskola. Fényképek, JVII/5, 6, 24). Jantyik Mátyás: Női hátakt, 1882. Jantyik ekkor harmad-, vagy negyedéves növendék volt. 29 VKM 5. (1874/75-1875/76) 403-404. 30 Keleti 1879. 12-13. (A továbbiakban: Kivonat). Ugyanakkor, 1884/85-ben az iskola a „teljesen kielégítő világítással ellátott egyetlen mű- és festészeti tantermét [...] a szomszédban kénytelen bérelni". VKM (1884/85) 582. 3 Székely 1877. Ennek átdolgozása jelent meg németül a világkiállítás alkalmából: Bertalan Székely: Der Unterricht im figuralen Zeichnen an der K. Ung. Landeszeichenschule und Zeichenlehrer-Präparandie in Budapest. Bp. 1878. A mű, tárgyának megközelítése miatt inkább az alakrajz (akadémiai) oktatásával foglalkozó gyakorlati-technikai - például Roger de Piles (Premiers Eléments de la peinture practique. Paris 1685), Gérard de Lairesse (Principes du dessin. Paris 1719) és Charles A. Jombert (Méthode pour apprendre le dessin. Paris 1740, 1755) -, semmint az elméleti traktátusok hagyományához illeszkedett. 32 VU XXV. (1878) október 27. 43. sz. 687. VKM 8. (1877/78-1878/79) 810. Az oklevél ma a szadai Székely Bertalan Műteremházban található. 33 Székely 1877. 31. 4 Az 1878/79. tanévtől „az oktatás rendszeres és összhangzó továbbfejlesztésére irányult a főtörekvés", ezáltal „az alaki (figurális) rajzolás szakosztályban az eredmény átlaga művésziebb színvonalat ért el". VKM 8. (1877/78-1878/79) 803. Ezt segítette elő „a gyakorlati irányú bonctani előadások" állandósítása és „az elemi távlattan" oktatásának megindítása, amelyek az „egész alakú élő mintákról való rajzolás és festést", a „redőzet-tanulmányokat", és a „festészeti compoziczio-gyakorlatokat" alapozták meg. Kivonat 3-4. 35 VKM 8. (1877/78-1878/79) 8 10. Kivonat 13. '" Both 1885. Bánffy Miklós: Székely Bertalanról. Személyes emlékek. Erdélyi Helikon 1935. MTA M KI Adattáta MDK-C-I/3502.1-4. 1907. június 24. jegyzőkönyv. '

7 VKM I 1. (1880/81-1881/82) 420, 449. A mesteriskolák történetére lásd: Bicskei Éva: Mfíkedvelés és professzionalizáció között. Nők képzőművészeti oktatásának intézményesülése az első világháborúig. Korall XIII. (2003) 9. 5-29. Különösen 10-14. 38 VKM 12. (188 1/82-1882/83) 208. 39 VKM 12. (188 1/82-1882/83) 208. Levél a miniszternek. 1883. szeptember 8. körül. A stúdiumokat vázlatok készítése és redőzettanulmányok egészítették ki. 40 VKM 12. (1881/82-1882/83) 209. 41 VKM 10. (1880/81-1881/82) 450. 42 VKM 11. (1881/82-1882/83) 208-209, VKM 12. (1882/83-1883/84) 283, VKM (1885/86) 3 11. Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága, 1883-ban tartott közgyűlések jegyzőkönyvei. Bp. 1916. 230. 1883. március 21. közgyűlés. 4 Székely tanterve szerint már az előkészületi osztályban „minél előbb domború minták állíttatnak, a felsőbb osztályokban a növendékek fokozatos menetben a mellszobrok s az élő fejminta rajzolására térnek át, majd egész szobrok és egész alakú élő minták rajzolásával, utóbb festésével foglalkoznak. A rajzolás hol szénnel,