Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Bicskei Éva: A helyi mint nemzetközi / The Eocal as International

hol irónnal, a festés kezdetben »en grisaille« szürke modorban, utóbb színesen, olajfestékkel gyakoroltatik." VKM 10. (1879/80-1880/81) 701. Bizonyíthatóan az 1882/83-as tanévtől kezdve valamennyi osztály számára reggel 8 és 10 óra között folytak a figurális rajz és festés tanulmányai. MKEL MKF lkt. nélküli, vegyes 1884. Órarend. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a „felsőbb osztályokban [...] a festészeti boncztan (mely Székely Bertalan tanár előadásai fonalán ez intézetben a szokottnál nagyobb mérvben tárgyaltatik) szolgál a rajzolás művésziebb irányának előmozdítására. A bonctani tanulmányokkal kapcsolatban a haladottabb növendékek a művészet szerkezettanában is nyernek útmutatást, habár nem kötelező tanfolyam alakjában, s tevékenységük ez irányban külön compositio-feladatok kitűzése s kisebb mérvű pályadíjak által is fokoztatik." VKM 10. (1879/80-1880/81) 701. 45 Ez az 1869 óta érvényben lévő, de az 1878/79-es tanévben megváltoztatott vizsgaszabályzatban érhető tetten, amely megszüntette azt a kedvezményt, amely a vidéki rajztanároknak „megengedte, hogy zárt helyi feladványaikat is tartózkodásuk helyén kidolgozhassák". Kivonat 19. Ekkor „a vizsgálandó bizottság első ízben kívánta meg a felsőbb fokú képesítésre pályázó tanárjelöltektől, hogy [...] a figurális rajzból való zárt vizsgálatnál egész alakú élő minta után 3 órai idő alatt készítsék el a próbarajzot." VKM 8. (1877/78-1878/79) 808-809. A vizsgákon kitűnt „a szakszerűen képzett, és a készültség kellő színvonalán nem álló tanárjelöltek közötti nagy különbség. Az intézet végzett növendékei e próbát szabatosan és mondhatni, teljesen kielégítő sikerrel megállották, míg túlnyomó többsége azoknak, kik a rajztanári pályán már évek óta, de kellő előkészület nélkül működtek, a feladattal szemben semmire sem tudtak menni". VKM 8. (1877/78-1878/79) 808-809. 46 Ennek egyik jele, hogy 14 év alatt az intézmény mindössze 70 rajztanárt képesített. VKM (1884/85) 583. 4/ A Magyar Kir. Országos Mintarajziskola és Rajztanárképzö értesítője (a különböző címek miatt: Értesítő) 1885/86. 5-6. 48 Értesítő 1895/96. 36. 49 Ez „biztosíték [volt] arra, hogy az intézetünk kettős feladatának a jövőben fokozottabb mértékben fog megfelelhetni". Értesítő 1901/02. 64. 30 Értesítő 1897/98 22. Órarend. Hasonló szerepel: Értesítő 1898/99. Órarend. Értesítő 1899/00. Órarend. Értesítő 1901/02. Órarend. Értesítő 1901/02. 22. 51 Horace Lecoq de Boisbaudran már egy 1847-es értekezésében felvetette, és az 1860-as években gyakoroltatta is az École de Dessin tanáraként a szabadban szabadon mozgó modellek tanulmányozását (L'Education de la memoire pittoresque et la formation de l'artiste. Paris 1913). Thomas Eakins (1844-1916) a philadelphiai képzőművészeti akadémián is ezt vezette be az 1880-as években, a memóriafejlesztés és a gyors vázolás érdekében. McCauley, Anne: The Most Beautiful of Nature's Works': Thomas Eakins'

s Photographic Nudes in Their French and American Contexts. In: Eakins and the Photograph. Works by Thomas Eakins and his Circle in the Collection of The Pennsylvania Academy of the Fine Arts. Ed. Danly, Susan and Leibold, Cheryl. Washington 1994. 49. 52 Értesítő 1897/98. 8. 53 Értesítő 1897/98. 16. Hasonlóan Értesítő 1901/02. 16. 34 Értesítő 1897/98. 92-94, A férfi művésznövendékek a másodévtől fogva napi két-két órában gyakorolták az aktrajzolást. 55 Értesítő 1902/03. 49; Értesítő 1904/05. 23. 56 Például Machik Ilona vagy Vaskovics Erzsébet ceruzarajza. MKEK, A női festőiskola tájkép rajztanulmányai. 6315/34 és 6315/8. 57 Például Propper Aranka álló férfiaktról készült ceruzarajza. MKEK, A női festőiskola tájkép rajztanulmányai. 6315/11. Például Telkessy Valéria vegyes technikával, kék papírra készült műve (MKEK, A női festőiskola tájkép rajztanulmányai, 6315/14). A női festészeti tanfolyam működéséről készült fényképeken látható a fénykép készülésekor függöny mögé húzódó, női modell (MKEK, Magyar Királyi Női Festőiskola. Fényképek a növendékekről munka közben és az iskola alaprajza, JVII/5, 6, 24), illetve a növendékek női akt után készített festményei (JVII/20). Több fotográfia férfifej és az antik férfiszobrok után készített tanulmányok gyakorlatát igazolja (JVII/2, 17, és 21). 59 Értesítő 1889/90 33-35, 38-41. így a sikeres vizsgát tévők száma a kilencvenes évektől megnövekedett. Lásd: Bicskei Éva: Nők az országos magyar királyi mintarajztanoda és rajztanárképezdében, 1871 és 1908 között. In: Mintarajztanoda 2002. 223-242. 1. Táblázat. 60 Értesítő 1902/03 55, 58, 65-67. A tanterven a következő években kisebb kiegészítéseket hajtottak végre: például a tanulmányokat „különböző méretben" kellett elkészíteni; a negyedévesek az akttal kapcsolatban drapériatanulmányokat is folytattak, és a növendékekkel kezeket és lábakat külön is rajzoltattak. MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3468.1-2. 1903. deczember 18. jegyzőkönyv és MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3480.1-2. 1904. november 11. jegyzőkönyv. 61 Értesítő 1902/03 27-28. 62 Ennek megfelelően a rajztanárok, illetve -tanítók órarendjében alakrajzra az első három évfolyamban heti 14, a negyedikben 18 óra jutott. A rajztanítónőkét nem emelték ilyen arányban: az előkészítő és az első két osztályban heti 12-12 óra, a harmadik és negyedik osztályban 14-14 óra jutott alaktanulmányokra. A művésznövendékek az első két évben heti 22-24 órát, az utolsó két évfolyamban heti 32 órát töltöttek alakrajzzal. 63 Értesítő 1902/03. 30. h4 „A helyéből ki nem mozduló beállított emberi modell folytonos rajzolása a tanítványt könnyen szellemi renyheségbe viheti, [...] a folytonos kényelmes nézhetés az impressiót, a felfogó képesség gyorsaságát meglankasztja. Másik veszedelme az ilyen nyugodt modell utáni rajznak az, hogy a modell maga is elfáradván, bizonyos idő után elveszti az eredeti mozdulat üdeséget; az izmok elpetyhüdnek, s az egész beállítás elveszti elevenségét." Értesítő 1902/03. 30. 65 Mert „a modellnek kiadatik a parancs, hogy csináljon tetszés szerinti mozdulatokat. Ennek nagy hátránya azonban az, hogy a modell meghatározott módon mozogni kényszerülvén, mozdulataiba természetellenes és erőltetett szándékosság jön be. Sokkal helyesebb volna tehát szabadban dolgozó munkások [tanulmányozása ...], kik nem is sejtik, hogy őket figyelik." Értesítő 1902/03. 30. 66 „A mozdulat-compositio gyakorlatok tehát a mellett, hogy az emberi test tipikus formáit minden lehetséges helyzet és rövidülésben mintegy szellemi sajátunkká teszik, egyszersmind a tipikus mechanikai mozdulatok elképzelését is élesítik." Értesítő 1902/03. 31. 67 MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/18. 1909. december 16. jegyzőkönyv. 6 Fából készült, illetve kitömött, csavarható és beállítható testrészekkel kivitelezett bábuk a 15. század óta használatban voltak. Peppiatt, M. - BellonyRewald, A.: Imagination's Chamber. Artists and their Studios. Boston 1982. 19, 33, 36. 69 MTA MKI Adattár MDK-C-l-l/l 12. 70 MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/149. 71 Értesítő 1909/10. 5. MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/2. 1909. szeptember 11. jegyzőkönyv. ^

2 MTA MKI Adattár MDK-C-l-l/l9. 1909. december 16. jegyzőkönyv. Székely 1877-ben úgy látta, hogyha „egy művésztanárnak csupán egy növendékkel volna dolga, akkor a minta legjobb állásának és legjobb nézőpontjának kiszemelése volna a főteendő [...], szakiskolában azonban, hol minden tanulónak külön-külön mintát állítani nem lehet, s ahol egy-egy teremben csupán egy minta szolgál a közös gyakorlatokra, e mintát csak köznapias helyzetben lehet felállítani, hogy minél több tanulónak, legalább a mennyire annyira kedvező nézőpontot juttatni lehessen." Székely 1877. 25. Az 1902-ben is meglévő problémának részleges megoldását abban látta, hogy a nagyszámú diákot a modell előtt félkörben, „vagy még ennél is nagyobb" ívben ültette, és bár a póz így sem adott „jó alakot" „minden szempontból", de „már itt kell megszoktatni a tanítványt, hogy kellemetlen metszésű és irányú vonalakon változtasson és pedig gyorsan, hogy az ezen változtatáshoz álló modell megint a rendes állásába visszaállhasson a többi tanítványok számára" - vagyis a rosszabb helyeken ülőknek a modell külön beállt rövid időre, majd visszaállt eredeti pózba. MNG Adattár ltsz.: 20701/1980.8. 74 VKM 10. (1879/80-1880/81) 700. A túlzsúfoltság azonban minden akadémiai alakrajzképzést biztosító intézményt jellemzett: Rubin i. m. (1. j.) 21-22. 75 MTA MKI Adattár MDK-C-l-l/3499.1-2. 1906. január 15. jegyzőkönyv. MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3502.1-4. 1907. júmus 24. jegyzőkönyv. MTA MKI Adattár MDK-C-I-l/3498.1-2. 1907. január 14. jegyzőkönyv. MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/157. 1912. június 15. 76 MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3499.1-2. 1906. január 15. jegyzőkönyv. 77 MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3499.1-2. 1906. január 15. jegyzőkönyv. MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3523. 2. 1909. június 12. ]egyzőkönyv. 78 MTA MKI Adattár MDK-C-1-1/3502.1-4. 1907. június 24. jegyzőkönyv. MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3506.1-3. 1907. december 20. jegyzőkönyv. 79 MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3501.1-2. 1907. június 15. jegyzőkönyv. MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3502.1-4. 1907. június 24. jegyzőkönyv. Székely egy jegyzetében is említette, hogy a gázvilágítás „a formákat leegyszerűsíti". MTA Kézirattár MS 5006/12. 258. 80 MTA MKI Adattár MDK-C-l-l/3503.1-4. 1907. szeptember 9. jegyzőkönyv. MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3504. 1907. szeptember 20. jegyzőkönyv. 81 S „túllépi az erre a czélra engedélyezett összeget". MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3505.1-2. 1907. december 1 6. jegyzőkönyv. x2 MTA MKI Adattár MDK-C-l-l/3505.1-2. 1907. december 16. jegyzőkönyv. A növendéki rajzok alapján több női modellt éveken keresztül foglalkoztattak: például egyet 1875 és 1876-ban is. Grünwald Béla második vagy harmadik szakosztályosként 1884-ben készített arról a modellről fejtanulmányt (MKEK 21/5), akit a harmadik szakosztályos Molnár Gyula 1886-ban lerajzolt (MKEK 21/10). 84 VKM 9. (1878/79-1879/80) 633. 85 Kivonat 17-18. 86 Both 1885. 178. 1893-ban a „szerényebb igényű tanulónak, hogy a fővárosban magát fenntarthassa [...] évenként [...] 250-300 Ft segélyre van szüksége". MKEL MDK-C-I-1/47. 2. Értesítő 1888/89. 23. 88 Értesítő 1896/97. 37, 61. 89 Értesítő 1899/00. 84. 90 „Tanszerekre, tananyagokra és könyvtárra, valamint élőminták díjazására 20 000 koronán felül fordíttatott." Értesítő 1903/04. 62. 91 Az „elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire: tanszerek, tananyagok, könyvtárra és élőminták díjazására 40 000 koronán felül fordíttatott". Értesítő 1908/09. 77. 92 MKEL, MDK-C-I-1/153. 1-2. Az 1910-es évben a dologi kiadásokra ugyancsak 42 300 koronát tervez-