Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918

1888 Ateliert vettem fel a Lipót kőrúton, a nagy képeket végzem

281 1889 (ápril f nagymama),

282 nyár Pesten, ősszel Tajnára,

283 onnan Párizsba,

284 Bortyn, Sucy en Brie (Restoran)

285 1890 tavasszal Sucy, nyáron Normandia, Sucy en Brie dolgoztam az öreg Bodmerrel,

286 laktam (Avenue de Maine), Grenelle, Rue de l'Estrapde, Rue Moufftard

287 1891 télen Sucy, igen hideg, tavasszal Marseille, Train a Pest,

288 (Akiba) Nehre, tél Velence 1892 tél Nehren, nagy idegesség,

289 cigányok, a toronyszoba, pasztell 1893 az újpesti atelier kibérlése (Molnár és Kurdi Pali)

290 1894 tavasszal Vág-völgy kép

291 júniusban operáció Scharlach nyár Tátrafüred,

292 Justh Zsiga halála

293 281 Ld. a 247. jegyzetet. Czóbel István írta 1889. január 21-én egy levelében: „László, pár hét alatt míg itthon volt, nagyszerű kompozíciókat csinált: skicceket, melyek közül valamelyiket most Pesten meg fogja festeni, a párizsi Salon számára, ahol 4 képe lesz kiállítva ás reménylem, eléri valahára ez a nagy művész a kívánt sikert." (Margócsy 118-119.) 1888-ban Mednyánszky a Képzőművészeti Társulat őszi kiállításán állított ki: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokában 1888. évben rendezett őszi kiállítás első sorozatának tárgymutatója. I. Budapest, 1888. No 32. Erdei táj. Őszi reggel. No 237. Szélmalmok.; Képes tárgymutató az O. M. Képzőművészeti Társulat 1888. évi őszi kiállításnak második sorozatára. Budapest, 1888. No 221. Parkrészlet, No 239. Mosóné. Of. 500 ft. 293. Mindszentek napján, 309. Erdei táj. Őszi reggel, No 332. Szélmalmok, No 341. Itató. Mednyánszky nem állított ki 1889-ben a párizsi Salonon, csak Budapesten a Műcsarnokban. (Képes tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1889/90. évi téli kiállításához. Budapest, 1889. No 214. Nyírfaerdő) 282 Ld. a 247. jegyzetet. 283 A Bars megyei Tajnasáriban gr. Révay Simonnak (1820-1880), illetve fiának Révay Simon (1865-1928) cs. és kir. kamarás, a főrendiház örökös tagjának, Justh Zsigmond bensőséges barátjának volt kastélya. Révay Simonnak azaz „Siminek" felesége Szapáry Ilona (1872-1947) csillagkeresztes hölgy, Szapáry Gyula miniszterelnök leánya volt. Id. Révay Simon leányának gr. Forgách Józsefné Révay Saroltának (1843-1916) római szalonját Mednyánszky is látogatta. (Czóbel 62.) Másik gyermeke Révay Gyula (1853—1911) országgyűlési képviselő, Turócz megye örökös főispánja, akinek Teplicskán volt kastélya. 284 Justh Zsigmond egy Czóbel Istvánnak küldött, 1889. október 8-án kelt levelében írta: „Mi hír a mi öreg Lászlónkról? Nekem még nem írt, Huysmanst és Haraucour-t még nem kereste fel. Semmit sem tudok róla." (Justh 508.) 285 Sucy en Brie, város Párizs közelében. „(Étterem)" 28fi Kari Bodmer (1809-1893), svájci festő, aki hosszabb ideig dolgozott Barbizonban. 287 Párizsi utcanevek. 288 „Kocsin Pestre" 1891 augusztusában Budapesten volt. Ekkor írja Justh egy levelében: „De hát akkor hol van a Medi? Pestről már több mint egy hete, hogy elpályázott legalább Pestről. [!] Ide is ígérkezett [ti. Szenttornyára] egy pár napra, de nem jött. Hát ő csak olyan volt (hála Istennek, mint volt), de hogy is változhatna? Párizsba azonban semmiképp sem lesz tanácsos neki visszamennie. C n'est bien pour lui. [ez nem jó neki] (Justh 586.) 289 „Csikorgó hideg volt. Havas tájképeket festett, sokat járt a befagyott Poprádon, ott az esti hangulatokat nézni. [...] A jó hangulat csakhamar elmúlt és ismét rájött idegessége, ólomsúlyával lehúzta és minden hang fájdalmas volt számára. Elzárkózott." De lehet, hogy egy másik emlékre utal: „Novemberben ismét itt volt László, sokszor kirándulásokat tett gyalog. így egy nap a Dunajec partján a Vereskolostort festeni akarván a túlpartra igyekezett, az ottani ősi formájú csolnok-félén, ami nem egyéb egy kivájt fatörzsnél. Ez felborult, László összes holmijával a jéghideg vízbe pottyant!" (Czóbel 68.) 290 Ld. a 128. jegyzetet. 291 Vágvölgy c. képe a Műcsarnok 1894-es tavaszi kiállításán szerepelt (O. M. Képzőművészeti Társulat a Műcsarnokban 1894. évben rendezett tavaszi kiállítás tárgymutatója. Budapest, 1894. No 261.) 292 1894 júniusában skarlátot kapott Pesten. „Midőn jól lett, feljött a Tátrába dr. Szontághoz, aki még vízzel kezelte egy ideig." (Czóbel 68.) Dr. Szontágh Miklós (1843-1899) alapította Új tátrafüredet 1876-ban, a híres szanatóriummal és fürdőházzal. A vízgyógyászat és a Magas-Tátra kutatás elismert szakembere volt. 293 Justh Zsigmond (1863-1894) író, Mednyánszky egyik legközelebbi barátja, akit Mednyánszky „Sólyoménak nevezett el. Gimnáziumi tanulmányait Pesten végezte a ref. gimnáziumban, majd szülei kívánságára jogot és nemzetgazdaságtant hallgatott Pesten, Kiéiben és 1885-ben Párizsban. Első cikkeit innen küldte a Zichy