Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
ősszel két kép (Leinkaufnak) 294 télen Dorottya utca 295 tavasszal árvíz Apám halála 895. július 25. f 296 ősszel illusztrációk 297 télen Párizsba Boulvard Montparnasse 298 4 kép 1896 világkiállítás 299 tavasszal Kneipp, 300 Pesten, Nehren nyár Pesten Géza szerkesztette Szemlébe. írásai felkeltették többek figyelmét s Reviczky Gyula unszolására végképp az irodalom felé fordult. Ekkor írja Adám c. regényét, mely csak halála után jelent meg. Egy rövid időt Magyarországon tölt, majd 1886-ban visszatért Párizsba, ahol leginkább társasági életet élt, melyet naplóiban örökített meg. Hazatérve a művészeti élet aktív résztvevője volt, arisztokrata vita- és reformklubot alapított (Debating Society). 1887-ben jelent meg Káprázatok c. elbeszéléskötete, majd 1891-ben A puszta könyve c. műve, mely a következő évben franciául is napvilágot látott és hamarosan három kiadást is megélt. 18901891 között nagyobb utazást tett - tüdőbaját gyógyítandó - Egyiptomban, Görögországban, Törökországban, Algírban, Spanyolországban és Marokkóban. 1890-1894 között a család szenttornyai kastélyában parasztszínházat szervezett, ahol klasszikus színműveket is előadtak. 1892-ben készült el tizennégy kötetre tervezett regényciklusának (A kiválás genezise) első kötete, A pénz legendája. Mednyánszky sógorának, a közgazdászfilozófus Czóbel Istvánnak társadalompolitikai gondolatai nagy hatást gyakoroltak Justh nézeteire, s regényciklusa első kötetét is neki ajánlotta. 1894-ben fejezte be utolsó regényét, a Fuimus-t, melyben Mednyánszky Lászlót is megörökítette Czobor Lipót alakjában. Egy Czóbel Minkának küldött levelében írta 1890-ben: „Megjött hát az öreg kutya? Regényemben nagy szerepet játszik. Valami olyan gondviselésféle szerepet. Ami úgy illik az ő nagy kopasz fejéjez." (Justh 545.) Súlyos betegség után 1894-ben halt meg Cannes-ban. Szenttornyán, a Justh-majorban temették el. 1963-ban hamvait Gádoros község temetőjébe szállították. 1888-as párizsi és 1889-es hazai naplójának valamint válogatott leveleinek kiadása: Justh Zsigmond naplója és levelei. Sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. (Munkásságáról: Elek László: Justh Zsigmond. Gyula, 1964.; Pór) Ld. még a 177. jegyzetet. 294 Dr. Leinkauf József ügynök. Mednyánszkyt többször kisegítette pénzzavarából, aki több képet is festett neki a pénzkölcsönök fejében, illetve megrendelésre. [1907. július 11.; 1911. július 23., 1911. szeptember 24.] Dr. Leinkauf, Glück Sándorné (sz. Leinkauf Katalin) testvére volt. 1911-ig Budapesten, később Bécsben élt. Ld. még a 129. jegyzetet. 295 „Egy házbérnyugta viszont azt bizonyítja, hogy Mednyánszky 1894. december 20-án 118 forint foglalót fizetett a Dorottya-utca 11. alatti fényképész műteremre, azzal, hogy a műtermet 1895. május l-ig 318 forintért bérbe veszi." (Kállai 40.) Az épületben több fényképész műterem volt, így ebben az időben Strelisky Lipóté, Kurzweil Frigyesé és Herz Béláé. (Szakács 85.) 296 Édesapja 1895. július 16-án hunyt el Beckón. 297 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Rudolf trónörökös főherceg O császári és királyi Fensége kezdeményezéséből és közreműködésével I-XXI. Budapest 1885-1901. A sorozat Magyarországot tárgyaló köteteiben (I.: 1888., IL: 1891., III.: 1893., IV.: 1896., V: 1898.) Mednyánszkynak számos illusztrációja jelent meg. (Cennerné Wilhemb Gizella: „Az OsztrákMagyar Monarchia írásban és Képben" illusztrációi és illusztrátorai. Folia Historica, 9. 1981. 59-74.) 298 Párizsban a Boulevard Montparnasse 49. alatt bérelt műtermet. (Enigma, No 24/25, 2000. 117.) Később a rue Duperré 26-ban volt műterme. 299 1896-ban nem volt világkiállítás, de mind az Ezredéves Országos Kiállítás, mind a berlini Ipari Kiállítás eredetileg annak indult s a korabeli sajtó is gyakran emlegette világkiállításként azokat. (Aimone, Linda - Olmo, Carlo: Les Expositions universelles 1851-1900. Paris, 1993. 303.) Mednyánszky ebben az évben az Ezredéves Országos Kiállítás alkalmából elkészült és felavatott Műcsarnokban rendezett kiállításon három festménnyel szerepelt: Szeles hajnal, Erdőben, Megérkezett (Ezredéves Országos Kiállítás. A képzőművészeti csoport képes tárgymutatója. Budapest, 1896. No 542., 563., 564.) A kiállításra igen céltudatosan készült ld. [1896. február 18.] 300 Sebastian Kneippről elnevezett vízkúra gyógymód, diétákkal és gyógyteaivással kiegészítve.
