Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
ősszel Krakkó, 271 télen Mindszent 272 Wellbach, 273 tavasszal Beckó, nyáron Megyer, 274 két kép 1887 tavasz júl. katonásdi, népfelkelők, 275 ősszel Galla 276 Ferenciek bazárja 277 Nyáron nagy képeket csinálok Nehren. 278 Minka, 279 Szongott úrék, ősszel kiállítás 21 271 Felső-Kubinban Szmrecsányi György, Árva megyei alispán kastélyában tartózkodott Mednyánszky. Szmrecsányi felesége, Marsovszky Sarolta, Trencsén megyéből származott s jó viszonyban volt az ottani Mednyánszkyakkal. Felső-Kubinból ment Mednyánszky Krakkóba. A Felső-Kubinból Krakkóba fekvő úton fekszik Podvilk falu, ahova Szmrecsányiék bíztatására tért be, s ott ismerkedett meg Divéky Adorján történész édesapjával, Divéky Gyulával, aki maga is amatőr festő volt. Néhányszor együtt is festettek. {Divéky Adorján: Mednyánszky Lászió Krakkóban. Művészet, 2, 1961, 6. 6.) A Magyar Nemzeti Galériában található egy 19 lapból álló, Mednyánszky rajzokat tartalmazó dosszié, amely „Divéky Gyula tulajdonából, Podvalkó" került a múzeumba. [MNG 4068-4086] Egy krakkói emlékéről írta Mednyánszky: „Krakkó. A vezetőm a városban, az akivel egy házban laktam, hosszú, sovány f. - [MNG 1927-1369], [35. füzet] Ld. még a 256. jegyzetet. 272 Szepesmindszenten barátjánál gr. Csáky Albinnál (1841-1912) vendégeskedett, aki ebben az időben Szepes vármegye főispánja volt, később 1888-1894 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Mednyánszky arcképet is festett róla. (Czóbel 65.; Kőszeghy, Elemér: Bildnismalerei in der Zips. Kezmarok, 1933. No 245.) Felesége, Bolza Anna (1847-1925) híres irodalmi szalont tartott, s tevékenyen részt vett -Justh Zsigmond ösztönzésére - a Műbarátok Körének 1890-ben történt megalapításában. A világháborúig fennállt társaság célja az arisztokrácia, és a polgárság, illetve művészvilág közeledésének elősegítése volt. (Dalmady Sándor: A Műbarátok Köre Irodalmi és Művészeti Egyesület huszonöt éves története 1890-1914. Budapest, 1915.) 273 Ld. a 245. jegyzetet. 274 Ld. a 251. jegyzetet. 275 A Pallas lexikon meghatározása szerint népfelkelők: „mindazok az állampolgárok, akik sem a hadsereghez, sem a honvédséghez nem tartoznak. A N.-i kötelezettség azon év jan. 6-tól kezdődik, amelyben a hadköteles 19-ik évét elérte és azon év végéig tart, amelyben 42-ik életévét betöltötte. A N.-re kötelesek két osztályba osztatnak: az elsőbe tartoznak a 19 legifjabb korosztálybeliek, a másodikba az 5 legidősebb korosztálybeliek. Az első osztálybeliek háború esetén a hadsereg és honvédség fogyatékának pótlására használhatók fel azon esetben, ha a póttartalék nem lenne elegendő. Azon népfölkelőkötelesek, akik nem használtatnak fel a hadsereg és honvédség pótolására, kötelezettségüket fegyverrel és fegyver nélkül tejesítik: az előbbeniekből népfelkelő csapattestek (zászlóalja, lovas századok) alakíttatnak; az utóbbiak népfölkelőmunkásosztályokba egyesíttetnek és csak erősítési, útjavítási és más, a háborúban szükséges munkálatokra használtatnak fel." Mednyánszky 1887 áprilisában-júniusában, valószínűleg Budapesten, mint népfelkelő, katonai kiképzésben részesült. A Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményében fennmaradt az a füzet, melyben katonai kiképzésekor az előadásokon hallottakat jegyzetelte és rajzolta (pl. alaki kiképzés, térképismeret, objektumőrzés). A füzetben több katonákról készült rajz is található. - [SNG 265/89. 20C3] 276 Mint egy keltezetlen feljegyzésében írta: „Gyalla. Fesztynél." - [MNG 1927-1369], [35. füzet]. Ógyallán Feszty Árpád szülei éltek, s Feszty gyakran dolgozott itteni műtermében. 27 Műterme volt az épületben (V. Ferenciek tere 4/8.), amely 1876-1877 között épült Frey Lajos és Kéler Napoleon tervei szerint. Mint azt egy dátum nélküli feljegyzésében írta: „ Újévre Ferenciek bazárjában. Képek festése (Piroska), egy érdekes tót modell egy f." - [MNG 1927-1369], [35. füzet] 278 1887 júniusában volt Nagyőrön húga Mednyánszky Margit (1858-1937) és Czóbel István esküvője. Mint azt egy évszám nélküli feljegyzésében írta: „(Miri lakodalma), Nehre, nagy képek festése, cigányok, Lomnic, Hannsdorf." - [MNG 1927-1369], [35. füzet] 279 Czóbel Minka (1855-1947), költő. Magánúton tanult, a párizsi egyetemen esztétikát és irodalmi előadásokat hallgatott. Beutazta szinte egész Európát. Miután szülei az 1910-es évekre elszegényedtek, visszavonultan élt a család anarcsi birtokán, haláláig. Weöres Sándor szerint „a modern magyar líra legnagyobb előfutára", aki a „képlátást" Mednyánszkytól tanulta. ( Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel. Budapest, 1977. 544.) Mednyánszkyval bátyja, Czóbel István és Mednyánszky Margit esküvőjén ismerkedett meg, kapcsolatuk később bensőséges barátsággá fejlődött. Justh mellett Mednyánszky is segített versei kiadásában: „László legközelebb beszél Jókaival a kiadás praktikumáról. Mikszáthot ösmeri ugyan, de kellemetlen, savanyú embernek mondja, akivel nincs mit kezdeni." - írta Czóbel István egy levelében 1889-ben. (Margócsy 118.) „Czóbel Minka dolgozó szobája tele van Mednyánszky, Büttner és Katona festményekkel." (Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, 1900. 13.) Az eladósodott anarcsi birtokot - Czóbel István örökségét - Mednyánszky Margit „hozta rendbe", s az 1880-as évektől az ő nevén volt bejegyezve. A Czóbel családnak csak a ház és 25 hold maradt, ebből tengette Czóbel Minka, Czóbel Emma és szüleik további életüket. (Margócsy 79.) (Munkásságáról: Pór) 28 Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokában 1887. évben rendezett őszi kiállítás második sorozatának tárgymutatója. II. Budapest, 1887. „226. Erdő-részlet."
