Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
Ebbe az irányba való egy eleven szervezet kínzása, mivel érzéki gyönyör és fájdalom egymással rokonok. 180 Az idegeknek az a rendeltetésük, hogy az egyént minden rá nézve ártalmas behatásnak tudatára ébressze, és egyben védekezésre késztesse. Ez a késztetés fájdalom alakjában jelentkezik. Minél rombolóbb a behatás, annál nagyobb a fájdalom és a legintenzívebb fájdalomnál az idegek működése olyan, mint egy jelző készüléké. A fájdalom romboló erejűvé válhat, és ekkor már az életműködést fokozó folyamatok öngyilkos, érzékiséget izgató fajtájához tartozik. Ezért tiltja meg a titkos tan olyan szigorúan a viviszekciót 181 és a kínzásnak minden más nemét, mert már a procedúra alatt is a legkártékonyabb áramlatok támadnak, és egy halálra kínzott árnya az összes élőkön megbosszulja magát, mivel állandóan önmegsemmisítő érzékiségre ösztönzi őket. (Varázsszerek, halálra kínzott emberek vagy állatok maradványai.) A vértanúk kivételek. Az ő esetükben az, ami közönségesen rombolólag hat, az egyén és a többiek roborálására (erősítésére) válik, mert ebben az esetben a magasabb alaprészek roppantul felfokozott működésük révén antiszeptíkusan hatottak. Mindamellett a vértanúk kultusza érzéki egyénekre nézve gyakran lehet kárhozatos, mivel a folyamat testileg érzéki vonatkozása iránt fogékonyabbak, mint az iránt, ami fenséges benne. Az idegek működése által rezgések keletkeznek. Minél több vagy erősebb az idegbeli működés, annál erősebbé válnak a rezgések. Az erő bizonyos fokán a rezgések ragályosak, mégpedig valószínűleg meglehetősen nagy távolságra is. Hogy tehát az idegek bizonyos működését egy vagy több egyénnél létrehozzuk, ahhoz szükséges, hogy az illető idegműködést valamelyik egyénben mesterségesen élesztgessük. Ez az idegműködés szuggesztíve és ragályosan hat a többi egyénre, ha azok nem kerülnek másfelől intenzívebb rezgések hatása alá. Hogy ezzel a szuggesztív hatással lehessen, a mesterségesen élesztett idegműködésnek okvetlenül rendkívül erősnek kell lennie. Tisztára érzékileg serkentő az olyan fájdalom lesz, amelyhez semmiféle magasabb érzés, még a felháborodás sem, enyhítőén nem járul. (Alacsony szervezetek.) A tisztán passzív szenvedés. Mihelyt a szenvedéshez harag járul, úgy ez másokat szadizmusra és dühre gerjeszt. Agresszivitás. Mihelyt a szenvedésnek félelem és esedeg őrültség a következménye (az önfenntartás medréből kilépett ösztöne), úgy a többiekre kártékonyán, nyomasztóan hat. Mihelyt a szenvedés olyan idegműködéssel társul, amely bizonyos szerveket szétrombolni képes, ragályos betegséget kell látnunk benne. 180 „E naplójegyzetek között, számos változatban kínpadra feszített férfiakt vázlata szerepel. Kusza, lázas, drámai vonalak. A vázlatok címe: Szadizmus." (Brestyánszky Ilona megjegyzése a gépelt kéziraton.) Ezekről a rajzokról és feljegyzésekről már Kállai Ernő is írt. (Kállai 43.) Ld. még Utószó. 81 Titkos tan, Helena Petrovna Blavatsky műve, Id. a 395. jegyzetet. Viviszekció, azaz élveboncolás.
