Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
Ennek az elméletnek művészetre való alkalmazása Ezek a megfigyelések nagyon fontosak a művészet szempontjából, mivel olyan érzelmi hatásokra vonatkozólag nyújtanak fölvilágosítást, amelyeket mindenesetre gyakran kívánok festményeimben érinteni. Ezeknek az érzelmi elemeknek a pontos meghatározása révén könnyebb lesz számomra, hogy képeimmel tiszta, tehát erős és nem kevert hatásokat keltsek. E tekintetben mind a tárgynak (az akciónak), mind a felfogás és az ábrázolás módjának fontos szerepe van. Általában mindenesetre azokat illeti a legfelsőbb rang, amelyeknél a törekvés a fejlődés, tehát a szellemiség értelmében hat. A hatás azonban természetesen ugyanúgy múlik a megfestésen is. A művészet széles közönsége szempontjából manapság az a legérdekesebb, ami az önmegsemmisítés vízszintes irányában tart. Kivált, ha van benne valami a sacrilegiumból. 182 Például viviszekció, szadikusan izgatott néző jelenlétében. Kínos ítélet-végrehajtás, amelynél a bírák egyike a szadikus és érzéki izgalom kétségtelenjelét adja. Úgy kell ábrázolni a tárgyat, hogy a lelki folyamat világosan láthatóvá váljék. Tájképeknél a föntebbiek értelmében való hangulatot közvetve, a színek, vonalak, formák fiziológiai hatása révén lehet elérni. A vízszintes és durván érzéki irányban tartó ábrázolásnál a legszigorúbb valóságszerűségre van szükség, mind a főtárgyat, mind annak tartozékait illetően. Az aszcendentális vagy szellemi irányú ábrázolásnál minden művészileg megengedett szabadsággal élni kell. Ebben az esetben a kezdetleges csendélet-realisztika hiánya semmiképp sem zavar. Sőt, erre a szabadságra szükség van, hogy összhangzóan és erősen hathassunk. A hősiességnek annyiszor ábrázolt motívuma ma már csupán akkor lehetséges, ha valamilyen beteges vonással jár együtt. (Kegyeden brutalitás, amely azonban könnyen fajulhat ízléstelenséggé.) Egészben azt mondhatjuk, hogy a tiszta akció és ábrázolás ideje lejárt, és hogy a szimbolizmus ideje még nem következett el. Marad a szadikus árnyalatú akció és a hangulat. Mind a kettő a legnagyobb fokú hatással lehet, ha ügyesen visszük át a szimbolikába... Miután gondolatok gyakran keltenek közvetíenül érzéseket, gondolatokat és gondolatsorokat is festhetünk. [... ] 1896. január 1. Teschen A görög ideál és a keresztény-buddhista ideál. A görögök csak egy ideált ismertek: a fejlődés csúcspontját, a testi prokreáció terén. (Részemről múlhatadanul [A]révén ismerem föl.) A keresztények és buddhisták csak egy ideált ismernek, a tiszta szellemi prokreáció eszményét. A magam részéről múlhatatlanul felösmerem minden (A) (nemiség) hiánya révén. Tájvázlat: hegy, előtte erdővel fedett lankás vidék. A rozsdabarna erdőtónus tapétaszerűen lapos (Puvis de Chavannes). 18S Rejtelmesen mély tónusok. Rejtelmesek, mint a sötét tükrözések vízfelületen. szentségtörés Pierre Puvis de Chavannes (1824-1898), francia festő.
