Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
Ez mind azonban úgy látszik, inkább érdekelne látni, mint festeni, s mindent összevetve tulajdonképpen a hazai természet több anyagot nyújt. Erdő tekintetében? Térség tekintetében mindenesetre. Hangulatok s népviselet tekintetében még nem ítélhetek addig, míg Nápolyt nem láttam. Népszokások és népélet tekintetében nem is lehet összehasonlítani. Azonkívül mindent összegezve tehát, csak két dolgon fordul meg a kérdés: I:) lehet-e festésen kívül is valamit otthon tenni, mi nevezetesebb hasznot hajthatna valakinek; II:) festészet tekintetében idén látottakat összevetve, milyen összevonások lesznek szükségesekké és egyáltalában mily arányban állnak az idevaló segédeszközök a honiakhoz. Mit lehetne eziáen végezni? Miután az Öregasszonyt bevégeztem," tehettem magamnak ezen kérdést volna; Öregasszony I.) a nagy tájkép II.) a kocsmai jelenet: kettő félig a múltból, s egy jövendő. Ezen kocsmai jelenet mennyire esne terveimbe? Itt határozna a festői momentum. Mennyire összeegyeztethető például a kocsmai jelenet a sebesült katonával? Vagy a nagy tájkép a temetői jelenettel??? Mindent festeni nem lehet, annyi világos. így egy bizonyos előszabott irányt követni kell. 1:) Mit keresek a tájban? Bizonyos színvegyületeket és hangulatokat. 2:) Mit keresek az alakokban? Bizonyos színhatásokat és szenvedélyeket. Mennyiben volna jogos a kettő között a szigorú választás? Annyiban, hogy a tájban hamarabb jönnék tán valamely tökélyre, ha egyedül folytatnám. Bizonyos hangulatok tanulmányozása, az élő forma. Mennyiben hatnának az alakok azon kompozíciókban, melyeket teóriában csináltam otthon, vagy melyeket naplómból kivettem. 1880. december 31. [Beckó] Ma szándékoztam volt menni Pozsonyba, s onnan Bécsbe (atelier-ügy) (Kleinberger 100 ) és (Traugott) 101 miatt. Délben atyám jött vissza Trencsénből, s el lett határozva, hogy vasárnap megyek fél négyre. Két telegramot küldtem (Kleinb. Traugott), s azután felmentem a kis várajtón át a meredek lejtős ösvényen s a vár megetti kis fennsíkra. A levegő egészen tavaszi, csak egy kis szél fújt. Gondolataim 99 Öregasszony karosszékben ülve (Sediaca starena, SNG ltsz. O 4929 - közölve: Enigma, No 24/25, 2000. 25.) 100 Katona Nándor (1864-1932), szül. Kleinberger Náthán, festőművész, Mednyánszky festőinasa, majd tanítványa. A szegény késmárki fiút 15 éves korában vette maga mellé Mednyánszky, tanítja, majd évekig vendégül látja Nagyőrön. Bécsben műtermet bérel részére. Később Katona Budapesten és Párizsban tanult. Műveiből 1901-ben a Műbarátok Köre, 1921-ben a Nemzeti Szalon rendezett gyűjteményes kiállítást. Mednyánszkyt rejtélyes viszony fűzte Katonához, mely kapcsolatról naplóiban alig emlékezik meg. Mednyánszky Akibárnak nevezte Katonát. E beszélő név eredetére két magyarázat is lehetséges. Kállai szerint: „már abban is van valami kegyedenség, hogy Katonát tréfásan Akibának becézte. A célzás világos: amit Katona fest, arra mindre volt már példa. »Schon alles dagewesen«. Tudvalevő, hogy Katona festői fejlődése szorosan Mednyánszky nyomában indult." [Kállai 27.) De az is lehet, hogy Ben AÍdbaJoseph-re, a tanult rabbira, a talmudista hagyomány megalapítójára - aki kanonizálta az Énekek Énekét - történő utalás. (A névadásokról Id. a 131. jegyzetet) Mednyánszky feljegyezte Katona bécsi műtermének címét is: „Nathan Kleinberger Untere Augartenstrasse 23." - [SNG 265/79. 20A2] (Malonyay Dezső: A fiatalok. Budapest, 1906. 101-139.; Kállai 27., 107.; Lyka302.) Katona paranoiáról árulkodó visszaemlékezéseit ld.: Enigma, No 24/25, 2000. 188-210. 101 „Traugott Chorscheit, Wien (IV) Waaggasse Bau 10." - [SNG 265/79. 20A2]
