Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918

Miután elmentek, bevégeztem az intendáns (major) arcképét és megkezdtem a három kép rajzot. Ma egész nap folytatom e három rajzot, az új érához való bevezetés. Szénnel megrajzoltam és lefixíroztam. Kissé belefáradtam most és hozzád menekültem. Hozzád méltóvá akarok lenni. Látszólag halálod elválasztott, de igazában csak még közelebb jutottunk egymáshoz. 1916. március 12. vasárnap, Gorodistye Édesjó, drága cimborám, barátom, fiam, vezetőm, tisztajó lélek, Nyuli. Megint egy hét elmúlt nehéz munkában. Terveimet úgy látszik mégis sikerülend megvalósítani. Arckép, rajz és akvarell együtt. Eleinte nagyon kellemetlen helyzetbe juthattam volna, több arcképet kezdtem el, és kérdéses volt sikerülend-e a dolog, mert az alkalmazott módszer új, és nincs még e téren tapasztalatom. Most már hála Istennek félig kimásztam kényelmetlen helyzetemből, és sikerre számíthatok. Az utótél mindeddig tartott, most azonban enyhül az idő. Ha utolsó vállalkozásom sikerül, akkor ezen utolsó kirándulásom igazán sikeresnek mondható, mivel ezáltal egyáltalában javul a helyzetem későbbre is, lévén akkor egy, mondjuk, mellékkereset lesz biztosítva. Mind e kicsinyes gondok között azonban folyton nő azon remény, amelyet leginkább a te emléked táplál bennem, azon remény, hogy még lesz részem egy tisztultabb, magasabb életben, amely tisztult belső élet felé régóta törekszem. Mindig az önzés volt az, ami engem a javulás útján visszatartott. A tejóságod és a reád való visszaemlékezés adott erőt ismét, és ismét, ajavulás nehéz útjára lépni. Erősen hiszem és akarom, hogy ez nekem sikerüljön, hogy tisztább légkört teremtsek magamnak, magamban, hogy végre megszabaduljak minden földi vágytól. 1916. március [12-19. között], [Gorodistye] Most jön a tél! Január, február nem volt rossz, sőt majdnem meleg. Már menni kell innen, de még néhány dolgot elébb be kell fejezni! Édes, jó cimborám, barátom, fiam, vezetőm, tisztajó lélek!! Téged szolgálhatni volna leghőbb kívánságom, de arra még nem vagyok érdemes, oda, ahová Te költöztél, csak a legerősebb és legtisztább szellemek hatolhatnak. A legszebb képek. Bizánci stílus összekötve pusztai karakterrel: hozzá kék ég amorett felhőkkel. Az egész megélénkítve trén, lövészárkok, ütegek által. Ez nagyjából azon benyomás, amelyet reám a háborús Oroszország tett 1916 márciusában! Tipikus dekoráció a sok nyírfa!! Kék ég!! Eleinte minden szürke volt, most minden napos. 1916. március 19. Gorodistye Édesjó barátom, cimborám, vezetőm, tisztajó lélek, Nyuli: A lefolyt hét is sok szorgos munkával telt el. Egyszer voltam kint ez idő alatt, sok szép, hangulatos kép tárult elénk. A nagy hó gyorsan olvad, a sötét föld mindenütt kilátszik, ahol meredekebb partok vannak. Tócsák, reflexek a vizekben, szürke, néha sötét ég. Az arcképek is haladnak. Már kevés időt töltök itt, elmegyek a hóval.