Buzási Enikő szerk.: Európa fejedelmi udvaraiban, Mányoki Ádám, Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/1)

Harald Marx: „FELRAGYOGOTT A FESTŐMŰVÉSZET SZERENCSECSILLAGA" Festészet és mecenatúra Erős Ágost és III. Ágost Drezdájában

A Drezda környéki moritzburgi vár Biliárd-terme feltehetően Giovanni Battista Grone festett bőrkárpitjaival, 1730 körül „AUGUSTUS CSÁSZÁR KORÁT ÉLJÜK ÚJRA" A drezdai festészet III. Agost alatt Carl Heinrich von Heineken (1706-1791), amikor 1753ban közreadta a drezdai képtárról készített rézmetszeteinek első kötetét, III. Ágostnak (uraik. 1733-1763) címzett ajánlást bocsátott elébe. Ebben hangsúlyozta az ilyen kiadványokkal járó nehézségeket, emlékeztetett rá, hogy korábban csak XIV. Lajos (1643-1715) vállalkozott hasonlóra (ám olyan messze, mint Heineken itt, soha nem jutott), végül hízelgőén megállapította: „Jelen gyűjtemény Felséged jóváhagyását élvezi; nem kétséges tehát, hogy emez és a következő részek mind Fenséged nagy és bölcs tudásának, mind az erős oltalomnak, amelyet Fenséged a művészetek és művészek iránt tanúsít, örök emléket állítanak."

18 Az ajánlás magasztalása ebben a mondatban csúcsosodik ki: „Nem azt bizonyítja-e mindez, hogy Fenséged dicsőséges kormányzása alatt Augustus császár korát éljük újra? Azt a kort, amely a szépművészetek virágzó állapotáról híres." A barokk korában szívesen hasonlították a trón birtokosait Augustus császárhoz. Szászország és Drezda esetében azonban külön ereje volt ennek a hasonlatnak: III. Ágostban nem egy kortársa, de későbbi szemlélők is valóban egy űj Augustust láttak, akinek