Buzási Enikő szerk.: Európa fejedelmi udvaraiban, Mányoki Ádám, Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/1)

Kalmár János: HATALMI HELYZET ÉS URALKODÓI UDVAR A 18. SZÁZAD ELEJI EURÓPÁBAN

Archives du Ministère des Affaires Etrangères. [Párizs] Correspondance politique Autriche, tome 94, fol. 50-51. Müller: i. m. (60. j.) 25-29. Ariette Jouanna: Noblesse, noblesses. In: Dictionnaire de lAncien Régime. Royaume de France XVP-XVIIP siècle. Dir. Lucien Bély. Paris 1996, 889. Müller: i. m. (60. j.) 36. Hubert Ch. Ehalt: Zur Funktion des Zeremoniells im Absolutismus. In: Europäische Hofkultur im 16. und 17. Jahrhundert, II. Hg. August Buck, Georg Kaufmann, Blake Lee Spahr, Conrad Wiedemann. Hamburg, 1981. 414. Norbert Elias: A civilizáció folyamata. Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások. Ford. Berényi Gábor. Budapest, 1987. 392. Ehalt: i. m. (46. j.) 25; Müos Vec: Zeremonialwissenschaft im Fürstenstaat, Studien zur juridischen und politischen Theorie absolutistischer Herrschaftsrepräsentation. Frankfurt/M, 1998. Jörg Jochen Berns: Der nackte Monarch und die nackte Wahrheit. Auskünfte der deutschen Zeitungs- und Zeremonialschriften des späten 17. und frühen 18. lahrhunderts zum Verhältnis von Hof und Öffentlichkeit. Daphnis XI. 1982. 335. Müller: i. m. (60. j.) 42. E tekintetben a még 1504-ben, II. Gyula pápa kúriájának ceremóniamestere, Paris de Crassis által készített sorrendet - amelynek megfelelően foglaltak helyet a zsinati résztvevők a Sixtuskápolnában - közli lényegében, s tekinti alapjában véve továbbra is érvényesnek Gottfried Stieve: Europäisches Hof-Ceremoniel. Leipzig, 1723

2

. 9-11. Köpeczi: i. m. (14. j.) 175-176. Louis-Nicolas le Tonnellier, baron de Breteuil, „introducteur des ambassadeurs". Lucien Bély: Espions et ambassadeurs au temps de Louis XIV. Paris, 1990. 382. Köpeczi: i. m. (14. j.) 211. Breuteil bárót idézve Lucien Bély: La société des princes XVI

e-XVIII

e siècle. Paris, 1999. 502-503. is ír erről. Müller: i. m. (60. j.) 38. Rákóczi: i. m. (15. j.) 521-522. Johann Christian Lünig: Theatrum Ceremóniáié historic

o-politicum, oder Historisch und Politischer Schau-Platz aller Ceremonien [...] I. Leipzig, 1719. 2. Müller: i. m. (60. j.) 35; G. Heinzel: Gottesgnadentum. In: Lexikon für Theologie und Kirche. IV. Hg. Josef Höfer, Karl Rahner. Freiburg/Br. 1986

3

. 1112-1113; Dietrich Börding, Diethelm Klippel: Contrat social. In: Dictionnaire européen des Lumières. Dir. Michel Delon. Paris, 1997. 253-255. Ehalt: i. m. (79. j.) 414; Christina Hofmann: Das Spanische Hofzeremoniell von 1500 bis 1700. Frankfurt/M. 1985. A 18. század elejétől azonban a francia udvari szertartásrend kezdett hatni a madridi udvarra is. Vö. Yves Bottineau: Aspects de la Cour d'Espagne au XVII

e siècle: l'étiquette de la chambre du roi. Bulletin hispanique LXXIV. 1972. 157. Ehalt: i. m. (79. j.) 416. Berns: i. m. (82. j.) 339-340. Az ábrázolások meglehetősen kiterjedt irodalmából legyen elég e helyt csupán az alábbiakra utalni: Françoise Bardon: Le portrait mythologique à la Cour de France sous Henri IV et Louis XIII. Mythologie et politique. Paris, 1974; Louis Marin: Le portrait du roi. Paris, 1987; Peter Burke: The Fabrication of Louis XIV. New Haven, London, 1992; Gérard Sabatier: Versailles ou la figure du roi. Paris, 1999; Franz Matsche: Die Kunst im Dienst der Staatsidee Kaiser Karls VI. Ikonographie, Ikonologie und Programmatik des „Kaiserstils". I—

II. Berlin, 1981. Főként a kortárs szépirodalmi anyag sikeres kamatoztatására ld. Maria Goloubeva: The glorification of Emperor Leopold I in image, spectacle and text. Mainz, 2000; az antik reminiszcenciákra 172-189. Ennek az angol és francia királyok vonatkozásában klasszikus feldolgozása Marc Bloch: Les rois thaumaturges. Étude sur le caractère surnaturel attribué à la puissance royale particulièrement en France et en Angleterre. Strasbourg, 1924; Percy Ernst Schramm: Der König von Frankreich. Weimar 1939, továbbá deles közép-európai területekre is kiterjedően uő.: Herrschaftszeichen und Staatssymbolik. Beiträge zu ihrer Geschichte vom dritten bis zum sechzehnten lahrhundert. I

—III. Stuttgart, 1954-1956. Ujabb, újkori vonatkozású irodalom Benno Stiefelhagen: Die Bedeutung der französischen Königskrönung von Heinrich IV. bis zum Sacre Ludwigs XIV. Bonn, 1988. 96 Richard Alewyn, Karl Sälzle: Das große Welttheater. Die Epoche der höfischen Feste in Dokument und Deutung. Hamburg, 1959. 17-18. 97 Lünig: i. m. (90. j.) I-II/1-2. Leipzig, 1719-1720. 98 Berns: i. m. (82. j.) 337. 99 Ehalt: i. m. (79. j.) 412. 100 Berns: i. m. (82. j.) 337-338. 101 Uo. 348.; Zeremoniell als höfische Ästhetik in Spätmittelalter und Früher Neuzeit. Hg. /. /. Berns, T. Rahn. Tübingen, 1995. 102 Einleitung zur Ceremonial-Wissenschafft der großen Herren [...]. Berlin, 1729. 103 Einleitung zu der Klugheit zu leben, Oder Anweisung, Wie ein Mensch zur Beförderung seiner zeitlichen Glückseligkeit, seine Actiones vernünftig anstellen soll. Leipzig, 1715. 204. Idézi Gotthardt Frühsorge: Vom Hof des Kaisers zum „Kaiserhof". Über das Ende des Ceremoniells als gesellschaftliches Ordnungsmuster. In: Euphorion LXXVIII. 1984. 254. 104 Frühsorge: i. m. (103. j.) 250-251. 105 Müller: i. m. (60. j.) 61. 106 Frühsorge: i. m. (103. j.) 255. 107 Müller: i. m. (60. j.) 59-60. los A rezidencia és a környező város kölcsönhatásának bemutatására jó példa Bécs vonatkozásában John P. Spielman: The City & the Crown. Vienna and the Imperial Court 16 0 0-1740. West Lafayette/Ind. 1993. 109 Walter Pillich: Kunstregesten aus den Hofparteiprotokollen des Obersthofmeisteramtes von 1637-1780. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs XII. 1959. 448-478; XIII. 1960. 518-540; XVI. 1963. 472-500; XVII-XVIII. 1964-1965. 639-672; XIX. 1966. 511-539; Elias: i. m. (80. j.) 391. 110 Balthasar Neumann pl. évi 1055 forintot keresett a würzburgi érseki udvarnál, míg Giovanni Battista Tiepolo az ottani rezidencia freskóinak 1750-1753 között való elkészítéséért összesen 22 000 forintot kapott. (A kb. 400 fős würzburgi udvartartás élelmezése bő 60 000 forintot tett ki évente; az érseki palota építése mintegy 1,5 millió forintba került.) Müller: i. m. (60. j.) 31-32. 111 Építészek és festőművészek rangemelésére ld. Martin Warnke: Hofkünstler. Zur Vorgeschichte des modernen Künstlers. Köln, 1996

2

. 217-223. 112 Volker Kapp: Die Beurteilung des Hofes in den Schriften zur Prinzenerziehung im Frankreich des 17. lahrhunderts. Daphnis XI. 1982.172-173. 113 Mémoires de Louis XIV. Ed. Jean Longnon. Paris, 1927. 122-123. "

4 Müller: i. m. (60. j.) 40. 115 „S'il y a quelque caractère singulier dans cette monarchie, c'est l'accès libre et facile des sujets au prince. C'est une égalité de justice entre lui et eux, qui les tient pour ainsi dire dans une société douce et honnête, nonobstant la différence presque infinie de la naissance, du rang, et du pouvoir." Longnon: i. m. (113. j.) 121. 116 Saint-Simon: i. m. (70. j.) 34. 117 [Casimir Freschot]: Mémoires de la Cour de Vienne. Cologne, 1705. 109-110; [Eucharius Gottlieb Rinck]: Leopolds des Grossen Röm. Kaysers wunderwürdiges Leben und Thaten [...]. Cölln, 1713

2

. 93-95. Ettől azonban ifjabbik fiát, Károlyt még franciául tanította geometriára vallon instruktora. Vö. Österreichische Nationalbibliothek [Bécs] Hs. 12.755, fol. 282r-305v. 118 Az udvari ember. Ford. Gr. Zichy Rafaelné. Budapest, é. n. K. Ley: Castiglione und die Höflichkeit. Zur Rezeption des „Cortegiano" im deutschen Sprachraum vom 16. bis zum 17.