Bakos Katalin szerk.: Szivárvány Áruház és Nagyvilág, Káldor László (1905–1963) és Gábor Pál (1913–1992) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/4)

„Párhuzamos életrajzok:" Káldor László és Gábor Pál, két magyar reklámgrafikus 1933-1963

Lajos tanítása révén, másrészt az 1921-1922-ben még konstruktivista festő-grafikus, majd a Bauhaus közelében formálódó tervezőgrafikus Bortnyik tanítványai révén. Az „Atelier" és a „Műhely" programjára egyaránt jellemző volt a formaképzés univerzalitása, az átjárhatóság a síkbeli és térbeli műfajok, a grafika és az építészet, belsőépítészet és tárgytervezés között. Gábor Pál első párizsi éveinek nem maradtak fenn dokumentumai. 1940-ben tért haza Budapestre, ezután kereskedelmi plakátok és a Cserépfalvi kiadó számára készített könyvborítók jelzik pályáját.11 A könyvborítók és címlapok közül kiemelkednek a kor átlagterméséből azok, melyek tisztán tipografikus megoldással készültek (19-22. kép). Gábor a sorok szabad elrendezésével úgy komponálta meg a könyvfedél négyszögét, hogy a nagyméretű betűelem és az üres felület ritmusa harmonikus hatást kelt. Tipográfiájának sajátsága, hogy utal a könyvművészet klasszikus hagyományaira, de a régi betűtípusokat, az oldal szabályos tagolását modernizálva átírja. Szinte észrevétlenül, a régi szabályokat nem teljesen felrúgva játékosságot, dekorativitást csempész a rendkívül egyszerű betú'kompozíciókba. Ráth-Végh humoros könyveihez zsinórírást és jelképszerű tárgyak negatívját tartalmazó színes alányomást alkalmaz. A Cserépfalvi kiadó könyveiben és a Háry likőr plakát (kat.sz.: G. I. 1., 7. kép) kubisztikusan stilizáló, humoros rajzában a rajzoló és könyvművész Végh Gusztáv hű tanítványára ismerhetünk. Gábor Pálhoz hasonlóan Káldor is kombinálta az építészeti, belsőépítészeti és grafikai munkát. Nemes Györggyel együtt vásári pavilonokat terveztek a BNV résztvevőinek. Munkájuk hirdetésére kis reklámprospektust készítettek négyzet alakú oldalakkal, csupa groteszk kisbetűvel és a harmincas években szabadalmaztatott, divatos spirálfűzéssel (Jó stand, katsz.: K.VII. 6., 3. kép). Az oldalakra arányosan elhelyezett, körbevágott pavilon- és makettfotók kerültek, a fehérrel tisztán narancsszínű oldalak váltakoztak, az alkalmazott tipográfiai megoldás pedig ezekkel együtt a két művész következetesen konstruktivista alkotói felfogását szemlélteti. A reklámprospektus kis dokumentuma annak, milyen fontos kísérleti terepe volt a vásári pavilonépítészet és ezzel együtt a könyv- és reklámművészet a Magyarországon nehezen meghonosodó Bauhaus-stílusnak.12 Káldor László a harmincas évek második felében igen termékeny tervezőgrafikus volt, budapesti közepes és kisvállalkozások (Iris Gombgyár, Heisler József Bútorgyár, Gerő és Györy, Magyar Lajos Bőrárugyár), nyomdák (Budapesti Nyomda, Bártfay és Gábor, Astoria), kliséüzemek (König és Bayer) ügynökök (Kardos Miklós), ruhaüzletek (Perl Áruház), szalonok (Vincze Rosel, Gács Rózsa), éttermek (Országház, New York, EMKE), asztalosmesterek (Goldner és Fiai) számára dolgozott. A tervezőgrafika minden műfajában járatos volt, a névjegy, a meghívó, az árucédula, a csomagolás, a reklámlap, a levélpapír, a prospektus egyaránt hozzátartozott ajánlatához. Tudatosan dolgozott felkérés esetén ezek komplex együttesén, azaz egy-egy cég arculattervén. A kisnyomtatványok között számolócédulák mellett még éttermi zenerendelő kártya is található. E munkák pontos datálása komolyabb ipar-, gazdaság- illetve várostörténeti kutatásokat kívánna. Nyomdai kivitelük, a választott papírok minősége magas színvonalú. Együttesük látványos dokumentuma Budapest társasági és gazdasági életének a harmincas években, tükrözik a divatot, és sejtetik a kisebb és közepes vállalkozások küzdelmét az üzleti sikerért. Káldor azoknak a vállalkozóknak, kispolgároknak és középosztályhoz tartozóknak az üzleti programját, arculatát formálta, akiknek az énképét a dinamikus,