Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

Musztafa budai pasa által építtetett sarokbástyák, és az Észak-nyugati bástyán látható sztalaktitos „fogsor-szalag". Császáruk emlékezetére és a helyőrség, s a polgári lakosság használatára pedig két dzsámit is építettek — egyet a várban, ez ma a Zrínyi Miklós Múzeum részeként tekinthető meg, egyet pedig a váron kívül, a városban, ez (egy 1788-ban történt barokk átépítés után) katolikus templomként fungál, kupoláját DorfFmeister István freskói díszítik. A szigetvári ostrom két holt hősének emlékezetére a közeli múltban a Török Köztársaság emlékművet állíttatott a városban. A török szobrász alkotta két hatalmas, domborművű fej egymás közelében mutatja Zrínyit, a vár védelmezőjét, és Szulejmánt, az ostromoló szultánt. Bács-Kiskun megye 1 Hajós 2 Kiskunhalas 3 Szalkszentmárton HAJÓS I. Orbán pápa Rómában született, és 223. októberében lépett a pápai trónra. Hét Szent Orbán szobra esztendei szolgálat és uralkodás után, 230-ban vértanúhalált szenvedett. Emléknapja: május 25.-e. E naptól erősen tartanak a szőlőmíves népek. Nem Orbán miatt, hanem mivel ez a májusi fagyok utolsó napja, a „fagyos-szentek" utáni legutolsó alkalom, mely tönkreteheti akár az egész év munkáját is. Hívő ember ilyenkor védelemért folyamodik: kápolnát emel, fogadalmi szobrot állít Szent Orbánnak a pincéknél, vagy a szőlőhegyen, éppen úgy, amint fontosnak és természetesnek gondolta, hogy Nepomuki Szent János szobra őrködjék a vízi átkelőhelyeken és Szent Vendel vigyázza a mezőkön a pásztorokat és a jószágot. Orbán-napkor évente körmenettel tisztelték meg a védelmező szentet - hajó volt az idő, még hála-áldozatot is vittek a szobrához. Bezzeg „megbüntették", némely helyen még meg is dobálták, ha a kedvezőtlen idő lerontotta a termés-kilátásokat. Szent Orbán szobrát e védelemért fohászkodó gesztussal állította föl a hajósi szőlőmíves nép a hajósi „pincefaluban" is, a lösztalajba mélyített pincék és a szüretkor szolgáló présházak között. Aki a hajósi pincelátogatás előtt (vagy után) bejárja a falu utcáit is — két szép műemléket is lelhet. A falu templomát, melyet 1728-ban építtetett a birtokaira hívott német telepesek számára gróf Csáky Imre, Kalocsa bíboros érseke. (A templomot száz évvel később Zofahl Lőrinc tervei szerint megnagyobbították. Főoltárán a telepesek által a svábföldi Bussenből magukkal hozott Madonna-szobor áll.) És az érseki nyaraló-palotát, melyet 1739-ben építetett gr. Patasich Gábor érsek, majd 1767-ben megnagyobbíttatott és négy saroktoronnyal ékesített gr. Batthyány József érsek.