Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

A Sáfrik-féle szélmalom Kiskunhalason, a Kölcsey és a Szélmalom utca sarkán ta- KISKUNHALAS lálható. Ipari műemlék, de ha nekidurálja magát az öreg szerkezet, még ma is mű- A Sáfrik-féle ködőképes: tetejét forgatva szélbe-állítható, s ilyenkor lomhán megindulnak rajt' a szélmalom lapátok, belül pedig a malomgépezete. A malomról egyébként tudható, hogy nem a névadója építette, hanem Hunya­di Antal szélmonár, még a XIX. század közepén, Sáfrik József pedig úgy vette az első tulajdonostól, 1901-ben. Persze nem csak használta, át is alakította: megemel­te egy szinttel, s javított/alakított a gépeken is. Kiskunhalasról érdemes tudni, hogy kun telepesei a tatárjárás után fogtak itt he­lyet maguknak. 1290 után a helyiség a hét kun szék egyikévé lett, 1436-ban pedig várossá emelkedett. A török időkben sem néptelenedett el, sőt, az egyik népesség­gyűjtő település maradt mindvégig — még Baranyából is menekültek ide a szoron­gatottak. Mai nevezetességei: a halasi csipkeverés (múzeuma: a Csipke-ház), és a város szülötte,Thorma János festőművész, kinek emlékmúzeuma látogatható. 1844-től 1846-ig bérelte Szalkszentmártonban a helybéli vendégfogadót, kocsmát és mészárszéket idősebb Petrovics Sándor. Az 1800-as évek elején épített, föld­szintes, tornácos „L" alakú paraszti portából lett fogadó egyben lakásul is szolgált a költő szüleinek, mi több, 1845/46-ban, majd' egy egész esztendeig Petőfi Sándornak. A hagyomány szerint százra rúgnak az itt, Szalkszentmártonban írott versei. Körükben olyanokat tart számon a hagyomány és a tudomány, mint A jó öreg kocsmáros, a Fa leszek, ha fának vagy virága, a Tündérálom, a Felhők ciklus. Itt írta Petőfi egyetlen drámáját, a Tigris és hiéná-t is. Mi maradt meg ebből a két-, illetve egy esztendőből itt, Szalkszentmártonban? Az egykorvolt fogadót és kocsmát eredeti állapotába visszahelyező műemléki helyreállítás után, 1972-ben megnyitott, „Petőfi és szülei a szalkszentmártoni fogadóban 1845-1846" című kiállításon tizenhat családi emléktárgy és Petőfi­ereklye szemlélhető meg. Körükben van Hrúz Mária konyhaszekrénye, váll­kendője, levesestálja, három borospohár, idősebb Petrovics Sándor kézilámpása, Petőfi Sándor gyertyatartója. És persze megmaradtak a föntebb sorolt versek, meg száznyi társuk, és a darab, Petőfi egyetlen drámája. Olvasásuk lehel igazi életet minden másba. Az emlékkiállításba is. SZALK­S ZENTMÁRTON Petőfi Sándor Emlékm úzeum

Next

/
Thumbnails
Contents