Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

1 Búcsúszentlászló 2 Csesztreg 3 Kallósd 4 Kehida 5 Nagykapornak 6 Tűrje BÚCSÚSZEN1 LÁSZLÓ Búcsúszentlászlónak beszélő neve van. Katolikus temploma — melyet a ferences Katolikus templom rend gondozott az 1700-as évek elejétől fogva — Szent Lászlónak van szentelve, mögötte a „Szent László kútja" lelhető meg, és névadó szentjének emléknapján mindig népes búcsút fogadott a templom, a kolostor, a szent kút és a falu. A falu első temploma, mely még ma is áll, az Árpádok korában épült, a XIII. században, az akkoriban még mocsaras területből kissé kiemelkedő szigeten. Ti­pikus egyhajós, kerek szentélyes apró egyház ez; a bejárata a déli oldalon nyílt, külsejét kiemelkedő falsávok, ú.n. lizénák tagolják. Ablakai a szentélyben is, a ha­jóban is félkörívesek. A török időkben a régi falu is, a régi templom is elnéptelenedett, romlásnak in­dult. Csak a hódoltság végével lett újra élet a tájon, amikor, mint a legtöbb régi búcsújáró-helyet, a szentlászlóit is a ferencrendi szerzetesek kapták meg, felélesz­tendő az elhagyott kegyhelyet. Búcsúszentlászlón 1714-ben kezdődött meg az újjáépítés — és tartott huszon­két esztendeig, 1736-ig, amikorra a felépült templom mellett immár ott állt a rendház is. A betelepült ferencesek bölcsen gazdálkodtak: rendbe hozták és meg­tartották az itt talált román stílű templomot (külsejét változatlannak hagyták, csak a belső teret modernizálták a maguk ízlése szerint barokk stílusúvá), csupán a nyugati falát bontották el, átjárást teremtve így az új templom oltára mögött a maguk jóval nagyobb barokk egyházából a régibe. A barokk templom egyszerű építmény, a kor és a stílus szokásától eltérőn alig­alig van dísze, mintha egykori építője nem kívánt volna oktalan versengést tá­masztani a nagyobb és a kisebb egyház között. Még a keleti falra, a régi templom fölé ültetett huszártorony is a két építmény harmóniájának szolgája. De ugyani­lyen diszkrét az egyetlen toronnyal és három szent szoborral díszített főhomlok­zata is. Bent a barokk főoltáron szobrok állnak és nagy méretű oltárkép látható; a hajóban hét barokk mellékoltár áll - az egyik Fráter A. Gramisser munkája 1735­ből -, a nyolcadik a XX. század elején készült. A barokk templomot 1967/69-ben hozatta rendbe a műemlékvédelem, a ro­mán-kori kápolnát 1969-ben restaurálták. A régi kolostorban ötven esztendeje szociális otthon működik.Templom közelében barokk kálvária-kápolna található; a nem messze lévő fogadó ugyancsak régi építmény, népies barokk stílben épült, alighanem a szentlászlói búcsúra érkezők kényelmére. CSESZTREG A műemlékek tisztelete, megóvása, a régiségnek az idők őrzőjeként való megbe­Katolikus templom csülése a XIX. században született eszmék közül való. A megelőző korszakok nem gondoltak ilyesmivel. Nagyobb volt az önbizalmuk, vagy kevesebbet törődtek a múló idő gondjával, netán jobban tetszett nekik a maguk idejének művészete, a régebbit pedig ómódinak gondolták, kibogozhatatlan. Mindenesetre gátlás nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents