Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

Zirc cisztercita templomáról és kolostoráról szólván két dologról kell beszélni. ZIRC Az egyik: a látható Zirc. Ez egy pompás barokk épület-együttes. A másik: a A cisztercita templom láthatatlan Zirc. Amelyet eltemetett a múlt, tönkretett a hadjárta idő. és a kolostor A látható Zirc - minden kétséget kizáróan - a magyarországi barokk építészet csúcs-művei közül való. A templomot 1732 és 1752 között építették, egyes — vitatott — megállapítások szerint Kayr Mátyás és Witwer Márton Athanáz tervei alapján. A kétkedők másokat, meg nem nevezett sziléziai építészeket sejtenek a tervek mögött, abból kiindulva, hogy a zirci apátság újra-élesztése - azaz újranépesítése és újra-építése - a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságának műve volt. (S olyan büszkeséggel töltötte el az ottani szerzet testvéreit, hogy a maguk templomának mennyezetére megfesttették a zirci kolostor és templom képét.) Ismeretlen viszont minden forrás megállapítása szerint a templom gazdag belső díszítéseinek tervezője és kivitelezője. így mesterei közül egyetlenként a főoltár és a déli mellékoltár képeit festő Franz Anton Maulbertschet nevezi meg teljesen egybehangzóan a művészettörténet a nagy mű megalkotói közül. A bútorzat készítői közül többeknek fönnmaradt a neve — sorukból a stallurnot készítő munkás-szerzetes, Seidler György nevét érdemes itt is feljegyeznünk. A templomhoz hatalmas kolostorépület csatlakozik. Benne múzeum látogatható - állandó kiállítása A Bakony természeti képe címet viseli — és felkereshető a Reguly Antal könyvtár, melynek hatvanezer kötete a rendház könyvtárából és az azt gyarapító adományokból gyülemlett ilyen nagyra. A könyvtár öt helyiségből áll, közülük a legnagyobb a díszterem, melynek bútorzatát Wild Mihály asztalos készítette. A láthatatlan Zirc - igaz - fizikai valóságában nem tűnt el: lebontott falaiból nyert kváderkövekből készült el a ma látható barokk templom és a mellette lévő zárda. A lebontott régi templom és szerzetesi ház a XII. és a XIII. század fordulóján épült föl, korai gótikus stílusban. Hogy milyen lehetett, abból a jegyzőkönyvből tudjuk, amit Abraham Wabrzig ciszterci szerzetes, a heinrichaui apát megbízottja vett föl a megszerzett filiale állapotáról. Irata szerint a templom boltozatai ugyan beomlottak, de álltak a falak és megvoltak az ablakok kő mérművei. E leírás nyomán nem téved az, aki a korszak máig álló egyházai — például Ják és Ocsa nyomán próbálja elképzelni magának az első zirci épületeket. A jegyzőkönyvből még megtudható, hogy a kereszthajóból nyílt kápolnáknak még a boltozása is ép volt. És állt számos fala a kolostornak is, a keleti szárnyban. A heinrichauiak nyilván mérlegelték: mit tegyenek. Majd úgy döntöttek, ahogyan akkoriban szokás volt: mindent lebontottak — és szükség szerint pótolva a régi kolostor bontott köveit, a maguk ízlése szerinti — barokk - épületeket emeltek a kinyert k váderekből.