Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)
BALATONFUZFO/ FÜZFŐPUSZTA A mámai templomrom A térképen föltalálható mai balatoni nyaralóvárosok és falvak számtalan középkori települést olvasztottak magukba. Némelyiknek a nevét is eltüntették. így járt a középkor legelejének oklevél-anyagában is említett Máma község — latinul villa Mama — is. Ma igen alapos útbaigazításra szorul, aki meg akarná találni. Kezdjük hát ezzel. Máma a mai Füzfőpuszta mellett található, Balatonfüzfő közelében, a Balaton észak-keleti csücskében.. A pusztává lett faluból csak a templom romja maradt meg. Az viszont szívós anyag: századok óta tartó magánya ellenére állnak a téglalap-alakú hajó-, és az egyenesen záruló szentély falai. A hajó déli falában nyílik a kapu és jól fölismerhető a falban a két tölcséres ablak is. Azonosítani lehet a félköríves diadalívet is. A mámai templomot a XII. századra datálta a Genthon István által összeállított műemléki topográfia és a benne idézett szakirodalom. Állításaikat okleveles adat valószínűsíti: az egykorvolt Máma és temploma már szerepelt egy 1109-ben kelt oklevél szövegében is. ÖSKÜ Dombtetőn áll, messze-látszóan Öskü házai fölött a kerek templom. Oly feltűnő A kerek templom jelenség, hogy - mint ilyen esetekben rendes szokása a tudományosságnak is, a környékbelieknek is — ki-ki megszőtte hozzá a maga legendáját. A műemléki topográfia például arról beszélt, hogy az ösküi egyház eredetileg az Újlakiak várának kerek belső tornya, mentsvára, úgynevezett donjonja volt. A helyi hagyomány szerint török mecset lehetett talán. Holott egyik sem volt. Ez a kis egyház is az Árpádok korának kerek templomai körébe tartozik. Fölépítését a kerek templomok építésének legbővebb termésű korszakába, a XI. /XII. század fordulójának tájékára tehetjük. Erre utal minden tulajdonsága: aggodalmasan vaskosra épített falai (a hajóé 190 centiméternyi, a kerek apszisé 165), jellegzetes falazása (kevés téglával kevert kő, habarccsal, „halgerinces" falrakással), a korszak templomaihoz hajazó méretezése (a hajó átmérője 736 centiméter, az apszis sugara 190 centiméter).A kör-alaprajzú hajóba a déli oldalon nyílik az egyszerű, négyszögletes, kőkeretű ajtó. Fölötte két kisebb ablak látszik. A félköríves hajlású, a hajóhoz patkó-szerűen csatlakozó szentély falában ugyancsak keskeny, lőrés-szerűen kiképzett ablak van. A tetőzet későbbi, félgömb-alakú, gerezdes kiképzésű, zsindely borítja. TAPOLCA/DISZEL A Tapolca melletti Diszel községben évről évre sok a látogató mostanában. Nagy Barokk híd Nepomuki részük az egykor volt vízimalom épületét keresi, mert meg akarja nézni az ott Szent János szobrával székelő Első Magyar Látványtár kiállítását. Jövet-menet a látogatók biztosan áthajtanak a községen átfolyó patak hídján. Közben tán észre sem veszik, hogy történt velük valami - holott Magyarország egyik legrégibb barokk kőhídján gördült át velük a kocsi. Érdemes hát kiszállni, nézelődni, megcsudálni a századok óta tartó híd-boltozatot. A kis hídon, mint szokásos volt egykor, vasrácsos oszlopfülkében Nepomuki Szent János szobra áll. A mű egykorú a híddal. Az O dolga itt is az, ami minden korabeli hídon: védi a hidat minden bajtól, főképpen a beszakadástól, az áthaladókat pedig óvja a vízi balesettől.
