Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

1 Alsóörs 2 Kékkút 3 Máma 4 Őskü 5 Tapolca-Diszel 6 Zirc A „török ház"-nak, neve ellenére, semmi köze sincsen a törökökhöz. A helyi nép- ALSÓÖRS hagyomány, mely szerint a törökök adószedője lakott volna itt a hódoltsági idők- A „török ház" ben, a kémény különös, gömbdíszes formájáról veszi az eredetét. Az pont úgy fest ugyanis, mintha valamely turbános fej ülne a kéménytetőn. A valóság messze esik ettől a makacs fabulától. És sokkal izgalmasabb. Magyar­ország legrégebbi nemesi udvarháza ugyanis ez a furcsa kéményű épület! Fél évez­reddel ezelőtt épült, még a késői gótika stílusában, az 1400-as évek végén, vagy — legkésőbb - az 1500-asok elején. A ház igen egyszerű: keskeny, magas oromzattal fordul az utca felé jobb oldal­homlokzatán nyílik a kapuja, fölötte két apró ablak, mint egy arc két szeme néz az érkezőre. Az épület alatt a hajdanvolt gazdálkodás emléke, egy hatalmas, donga­boltozatos pince húzódik. Ez is eredeti, épp úgy, mint az ablakok, és a kapu kőből faragott kerete. Kékkút, meglehet, mindig is az egyik legkisebb falu volt a Balatontól északra KÉKKÚT elterülő Káli-medencében. Lakóinak száma a legnépesebb idejében sem volt több Az Egyed-ház 350-nél (most száz körül lehet), a házak száma 50 és 67 közt ingadozott százado­kon át. A legrégibb kékkúti házat a Fő utca 55 szám alatt, a Kékkúton régóta honos és igen kiterjedt, népes Egyed család építtette, 1799-ben. A ház három-osztatú volt. Ez annyit tesz, hogy középen volt a fustöskonyha, melytől kétfelé voltak a többi helyiségek; az egyes helyiségeket — a szobát, a konyhát, a kamrát és az istállót — külön-külön bejárattal a tornácról lehetett megközelíteni. A tetőt, s a tornác födé­mét két vaskos, kőből falazott oszlop tartja. A ház tetejét felépítésekor szalma­zsúppal fedték; ezt később náddal váltották föl. Az oromfalakat kőből falazták föl. A házban két kamra volt, egy elől, az utcai homlokzaton, s egy másik hátul, a konyhából nyíló bejárattal. Sajátos-mód az épület egy viszonylag távoli vidék, a Göcsej úgynevezett kiskamrás épületeivel mutat rokonságot. A házban látható berendezés nem egykorú az épülettel, hanem egy száz eszten­dővel későbbi állapotot mutat be: a XX. század elejének paraszti háztartásának ál­lapota, tárgyi kultúrája, gazdálkodása ismerhető meg belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents