Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)
fölmérték, karbantartásáról azonban az új időkben senki sem gondoskodott. A jól megépített torony azonban ezt is kibírta, s az alapjától a fenti körerkély tányérjáig megmaradt, kopott, de rontatlan állapotban. Az érdi minaret helyben bányászott és pontosan fűrészelt kőből épült. Alsó része 12 szögű, 16 kockakő magasságú. Ennek a résznek a közepe-táján, a hetedik sor kő magasságában nyílik a bejárati ajtó. A fölső részhez kúpos szűkület vezet át, fölötte 24 kockakőnyi a torony, majd a régi erkély három kősorból épített, kiszélesedő tányérja következik, hozzávetőlegesen 15 méter magasságban (A bejárathoz vezető lépcső és a körerkély, meg a tető új kiegészítése az építménynek). A minaret belsejében eredeti csigalépcső van. NAGYBÖRZSÖNY A Szent István templom és a Bányász templom Nagybörzsönynek most nem egészen ezer lakója van. Viszont két templomot is felkereshetünk a községben: a Szent István templomot, mely a falu plébániája volt, és az úgynevezett Bányász-templomot, melyet börzsönyi bányában dolgozó német eredetű bányászkolónia használatára épített XIII. századi templom gótikus stílusú bővítésével alakítottak a XV. században mai méretére és formájára. A Szent István templom az 1200-as évekből veszi az eredetét, és máig őrzi akkor teremtett formáját: fallal övezett, román stílusú falusi templom ma is.Vaskos tornyának falát ikerablakok törik át, nyeregtetővel fedett hajója mögött, a keleti oldalon, félkörívvel záródó falú szentélyt lelünk. A szentély falát fönt emberfejábrázolásokkal díszített ívsoros kő-párkány zárja le. A hajót bent fából ácsolt sík mennyezet zárja le. A kis egyházat 1632-ben fallal kerítették, kapuján felirat olvasható, mely azt mondja, hogy Pop Zakariás volt a készítője. A Bányásztemplomot egy régebbi egyház fölhasználásával, mondhatni megnagyobbításával építették, a XV század elején. (A bánya azidőtt bőven adott vasat, rezet, sőt, aranyat is — a település olyannyira fellendült, hogy városi rangra emelték. Később elfogyott az érc, s vele fogyott Nagybörzsöny jelentősége, rangja: a XVIII. századra bányavárosból faluvá vált ismét.) A Bányásztemplom gótikus volt, s az is maradt, bár a XVI. században renoválták /átépítették. Ekkor került helyére a déli oldal reneszánsz ablaka is. Mai formája szerint a Bányásztemplom torony nélküli, gótikus stílusú egyház. Csúcsíves, pálcatagokkal díszes főbejárata a nyugati végén nyílik, fölötte bányászjelvény látható. A falakat támpillérek erősítik, a szentély Dél-keleti oldalán álló pilléren oroszlán van kifaragva. A templom hajóját gerendás síkmennyezet borítja, a szentélyt gótikus, bordás csillagboltozat födi. Ugyancsak gótikus a templom szentségháza, keresztelő-medencéje, és a szentélyből a sekrestyébe nyíló ajtó kő kerete. NAGYKŐRÖS Magyarország vidéki zsinagógái közül, sajnos, nagyon kevés szolgálja már az A zsinagóga eredeti célját. A vészkorszak a legtöbb hitközséget elpusztította, a gazdátlanul maradt templomok egy része az enyészeté lett, másokból új, világi célt szolgáló építményt — hangversenytermet, kiállító helyiséget, faluházát - épített a közösségi igyekezet. A nagykőrösi zsinagóga, szerencsére, ma is élő vallásos élet színtere. A ház nem régi: 1925-ben építette a hitközség, Molnár Lajos helybéli mérnök tervei alapján, az akkoriban megszokott, úgynevezett orientalizáló stílusban, Szarvas György építész irányításával, az 1911. július 8.-án földrengéstől elrontott régi zsinagóga helyébe. Az építés forrása a hitközségi tagok áldozatvállalása volt, mindenki tehetsége szerint járult hozzá az új épület felhúzásához.
