Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

1710. január 12.-én II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem hadai Romhánynál csatába bocsátkoztak a labanccal. Az ütközet vereséggel végződött, a kuruc had visszavonult. Az egykori csata emlékére a krónikákban őrzött helyszínen, a Szátok-ra vezető út mellett, emlékpark létesült 1932-ben. Az emlékparkban emlék-obeliszk áll, a tetején turulmadárral, oldalán pedig a Rákóczi hadában harcolt és itt elesett svéd, lengyel, francia katonák nevével. ROMHANY A romhányi csata emlékműve Városokban, nagyobb falvakban gyakori látvány: mintha körerkélyt tettek volna SZÉCSÉNY föl, a templom tornyának teteje alá, a legfölső emeletre. Komoly célt szolgált ez az A tűztorony építmény, a várost vigyázták onnan, vagy a falu portáit kémlelték, főképp nyáron, az aratás és a cséplés időszakában, figyelve szüntelen, hol üthet föl a tűz. Másutt önálló építmény szolgálta az óvatos célt. Szécsényben ilyen önálló tornyot látni. Eredetileg harangtorony volt ez is, 1820-ban építették a korábbi harangláb helyére. 1893-ban aztán új funkciót kapott, tűztoronnyá lett. Végleges formáját 1929-ben nyerte el. Hosszabb ideje más nevezetessége is van a szécsényi toronynak: Észak felé dőlve egyenetlenül süllyed ez is, mint a pisai ferde torony. Pest megye 1 Érd 2 Nagybörzsöny 3 Nagykőrös 4 Ócsa 5 Ráckeve 6 Vác 7 Visegrád 8 Zsámbék A török idők emlékei után kutatva memóriánkban - egészen bizonyos, hogy ÉRD Egerrel kezdjük a felsorolást valamennyien. Utóvégre is, az Egri csillagokat min- Minaret denki elolvasta, ha pedig el is mentünk Egerbe, Dobó István, Bornemissza Gergely lába nyomát keresni, a Vár után a minarethez biztosan eljutottunk mindannyian. Eger után pedig jönnek a pécsi dzsámik és a budai törökfürdők - ám velük véget is ér a tudományunk. S ha valaki megmondja, hogy nem csak Egerben és Pécsett látható török minaret, hanem van egy Érden is, már-már tanult turkológus hírébe kerülhet. Ritka török-kori emlékeink köréből ugyanis egyszerűen ki szokás felejteni ezt az építményt; s a Mecset út a rendszeres forgalomból is annyira kiesik, hogy alig jár arrafelé valaki. Legjobb tehát, ha ezúttal földrajz-leckével kezdjük az ismerkedést: a minaret Érd ófalusi részén, a Dunához legközelebb eső teraszos peremen áll. Az 1500-as évek második felében építették, valamivel Buda elfoglalása után. Ekkoriban Érd a Duna partján északi irányban húzódó hadi út egyik Buda-közeli pihenő-állomása volt, s a részben letelepült, részben - szép számmal — átutazó igazhitűeknek nyilvánvaló szüksége lehetett a vallási áhítatra hívó szót közvetítő építményre. A török hódoltság végén az Érden is megfordult hadmérnökök a minaretet is