Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)
A gyöngyöspatai templom egyébként a XII. századba vezetheti vissza az eredetét: a hely nevét is adó Pata nemzetség építtette, majd a vidékkel együtt az Aba nemzetség birtokába került. A mai épület több átalakítás után, a XV. században nyert végleges formát, amikor a régi kápolnák felhasználásával, bordás boltozattal fedett, háromhajós ál-csarnoktemplommá formálták. E régebbi periódus fennmaradt emléke a szentély északi falába beépített román stílusú kettős ív. SÍROK A siroki vár lassan háromszáz esztendeje inkább természeti tünemény, mint A vár emberi alkotás. 1713-ban a császári hadak vár-robbantó különítménye, amely sorra járta a magyarországi erősségeket, és — hacsak nem volt különlegesen nagy befolyása a tulajdonosnak a fölséges udvarnál - a puskaport nem kímélve beomlasztotta bástyáikat, Sírokon különlegesen alapos munkát végzett. Lerontott minden falat, ami csak a majd'háromszáz méter magas siroki várhegyet koronázta. Igaz, a vár addigra elveszítette - amúgy sem nagy - katonai jelentőségét. Utóvégre is, történetének nagy részében inkább a környező birtok vigyázása, a túl erőszakos szomszédok távoltartása volt a dolga. Amikor komoly ostromára nagyobb had készülődött, a helyőrség összecsomagolt és messzire futott: így foglalta el Sirokot az 1596-os hadjáratban az Eger várát is kezére kerítő törökség, és így vette vissza, a törökök futamodása után, megintcsak ostrom nélkül, a Magyarországot felszabadító királyi hadsereg 1686-ban. A siroki hegytetőn az első erősséget a Mátra vidékét az Árpád ház uralma idején végig háborítatlanul bíró Aba nemzetség építette. El pedig a kiterjedt nemzetség Borh-Bodon ága veszítette, a Károly Róbert király ellen hadakozó nemes urak táborának tagjaként, minden jószágával egyetemben.Tőlük a királyi várak körébe került, abból pedig a Guthi Országh és a Kompolthy család birtokába. Az Országh család fejezte be 1562-ben a vár teljes kiépítését: hogy erősítse, Országh Kristóf ekkor korszerű, olaszbástyás falú alsó várral egészítette ki a megelőző századokban fokozatosan kiépült belső tornyos felső várat. Mindebből mostanra töredezett kőfalak és épebb földalatti helyiségek, kazamaták maradtak fenn, festői és izgalmas együttest képezve a hegytetőn. A vár romjaitól pompás kilátás nyílik körül a hegyekre, az erdőkre, és a környék vulkáni eredetű szikláira, melyek némelye — mint például a „Barát" és az „Apáca" — még nevet is kapott. TARNASZENTMARIA A Sarlós Boldo gasszony templom Történelmünk legelső emlékei, legkorábbi helyszínei után kutatva ösztönösen a királyi városok — Esztergom, Székesfehérvár — és a régi egyházmegyei székhelyek környékét vonjuk elsőként a vizsgálódás középpontjába. Pedig Magyarországnak nem ott, hanem a Mátra keleti lejtőjén, a Tárna völgyében,Tarnaszentmárián áll a legrégibb temploma! írott forrás, oklevél, a pápának küldendő tizedeket plébániánként összeíró jegyzék szinte alig említi ennek a kicsi faluban búvó apró templomnak a nevét. Amit róla tudunk, azt jobbára maga az épület árulja el. Szerencsére, a kis épület gazdag díszével, számos részletével — igencsak beszédesnek bizonyult, amikor a műemlékvédelem szakemberei 1977-ben megkezdték a helyreállítását. Elsősorban az volt „árulkodó", hogy ennek a kicsi egyháznak altemplomot épített a létrehozója, az altemplom szentélyében pedig egy öt méter mély, faragott kövekkel keretezett nyílású aknasírt mélyített a földbe, temetőhelyül magának és családjának. Ezt akkoriban, az első évezred végén, csakis fejedelmi személy tehette. S hogy ki lehetett ez a fejedelmi személy, kézenfekvő: Géza fejedelem öccse, az Aba nemzetség megalapítója, Mihály herceg volt az, minden bizonnyal. Hiszen az övé volt itt minden a Mátra vidékén. Másodsorban „beszéltek" a fölső templomhajó
