Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)
Feldebrő temploma századok óta egyszerű falusi plébánia - ha egyházjogi státusa FELDEBRŐ szerint nevezi meg valaki. Ám ez a plébánia egyszersmind az ország egyik legiz- Katolikus templom galmasabb építménye! Sorsa ugyanis magasan kezdődött: Aba Sámuel királyunk és altemploma építtette, nagy valószínűséggel nemzetségének monostorául, 1041 és 1044 között, uralkodása éveiben. Holttestét is itt őrizték, míg át nem vitték végleges helyére, az abasári monostorba. A feldebrői monostor szerzetéről, papjairól ma semmi ismeretünk sincsen. Még abban sem lehetünk biztosak, hogy a nyugati, vagy a keleti egyház-félhez húztak, legföljebb gyaníthatjuk, hogy a keletihez álltak közelebb: az első feldebrői templom szerkezetéből ugyanis sokat megőrzött máig fönnmaradt altemploma. Ez az altemplom pedig azt mutatja, hogy a fölső egyház keleties, öthajós, centrális szerkezetű építmény lehetett. Ugyanezt erősítik meg a többször újra kezdett feldebrői kutatások, ásatások is: minden jel arra utal, hogy itt a Szent Sír emléktemplomának típusát követő, keleten gyakori, nyugatabbra viszont nem ismert, öthajós, centrális egyházat építettek egykor. Ám Aba Sámuel monostorának ezen első temploma elenyészett, rommá lett a tatárjárás idején. Ujat kellett építeni. Az új egyház viszont már nem hasonlított a régihez: a régi öthajós építmény két szélső — északi és déli hajóját elhagyták, az új templomot szűkebbre vették, három hajós, hosszanti elrendezettségű egyházként építették meg. Kétszáz év múlva ismét javították az épületet, ekkor számos része az új, gótikus stílusban épült föl ismét. Majd a török idők következtek, melyekben Feldebrő is, temploma is elnéptelenedett, leromlott. így a XVIII. század közepén, 1749/50-ben, amikor Grassalkovich Antal újraépíttette, nem gondoltak a régi egyház megtartására: a megrendelésére fölhúzott barokk templomnak csupán a falaiba „dolgozták bele" a régi, román és gótikus templom néhány falát, pillérét, oszlopkötegét. Mind ezeket csak jóval későbben, az 1970-es években végzett ásatások, falkutatások és az ezt követő műemléki helyreállítás során lehetett kibontani és megmutatni a ma látható formában. E sokféle romlást, újraépítést és átépítést, különös csodaképpen, teljes épségben és változatlanságban vészelte át az altemplom. Ez az altemplom egykor az első feldebrői egyház formáját követte, annak szentélye alatt, illetve körülbelül a templom szentély felőli negyede alatt terült el. Ezt a formát és helyet őrzi ma is. Kéthajós terét tömzsi - részben palmettás fejezetű — öt- és nyolckaréjos oszlopkötegek osztják meg. A teret a rájuk támaszkodó boltozat födi. Az oszlopok fölött, a boltozaton a legrégibb magyar falképek láthatók: Krisztus mellképe a négy evangélistával, szentek mellképei, Káin és Ábel egészalakos ábrázolásai. Az altemplom lejáratai egykoron a templom középső és két szélső hajójából nyíltak — ma ezek a szabadba kerültek, az oldalhomlokzatok közepe mellett lelhetők meg. A gyöngyöspatai templomba lépve az ember szinte körül se néz, egyenesen a szentély GYÖNGYÖSPATA felé siet, hogy aztán földbe-gyökerező lábbal álljon meg, a XVII. században faragott Katolikus templom, barokk oltárra függesztve tekintetét. Az oltár mensáján ugyanis nem valamely épít- oltár/szobrok ményt látni, oszlopokkal, szobrokkal, ahogyan szokásos, hanem egy valóságos, hatalmas családfa burjánzik rajta széjjel. Jessze fája ez, azaz Jézus családfája, mely az ősatya, Jessze törzséből sarjad, ágain Jézus ősei ülnek, királyok, próféták, mint Salamon és Dávid, fönt, középen, az összehajoló ágakon pedig Mária látható, ölében a kisded Jézussal. Alatta, a fa ágai közt, középen oltárkép van, mely Mária születését ábrázolja. Mindezt pedig egy szépséges gótikus architektúrájú szentély foglalja magába. A mennyezetet gótikus bordák tartják, közöttük leheletfinom ritmusban feszül a boltozás, a szentély északi falában gótikus szentségházat takar a kovácsoltvas rács és fog körül a korabeli kő-keret. Ugyanezen a falon freskó látható, mely Mária születését ábrázolja. Nevezetesség ez is: Nekcsei Demeter, Károly Róbert tárnokmestere, a — ma Washingtonban őrzött — Nekcsei Biblia megrendelője festtette a Bibliáját is díszítő illuminátorral (festővel), Hertul mesterrel. Szemben a déli falon Krisztus és Hitetlen Tamás ábrázolása szemlélhető.
