Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

megmaradt déli mintájára. Most tehát éppúgy néz ki az ősi egyház, mint amilyennek az alapítása után láthatták egykorvolt lakói/használói.) És még valami megemlítendő Boldváról: itt, ebben a bencés monostorban írták 1200 körül a Pray-kódexet, melyben fennmaradt az első összefüggő magyar nyelvemlék: a Halotti beszéd. GÖNC Az utak ma már távolabb futnak. A Miskolcról Kassa felé menő (3-as számú) auHuszita ház tóút pár kilométerrel odébb, Tornyosnémetinél lépi át a mai országhatárt. Gönc pedig álmos és csendes.Valaha volt dicsőségét csak a „gönci hordó" neve őrzi, és a nagy idők tanújaként pár műemlék, mint a templom, és a főutca hosszán még ma is álló úgynevezett „huszita házak" amikről úgy tartja a fáma, hogy még a XV. században épültek, amikor Giskra huszita harcosai vették birtokba az észak felé menő fő hadi és kereskedelmi útvonal csomópontjában fekvő mezővárost. E „huszita házak", egyike ma múzeum, és szerény belépti díj fejében naponta megtekinthető. Persze nem olyan régi, mint amilyennek a hagyomány tartja: története csak a XVII. századig követhető vissza az időben. Erősre épített, majd hogy nem erődített otthon volt ez a ház, s eredetileg bizonnyal valamelyik itteni borkereskedő családot szolgálta. Erősségét a védelmi szükséglet indokolta. A forgalmas hadi és kereskedelmi úton, mely a Lengyelország felé szállított jó hegyaljai borok fő útvonala volt, sokan jártak: kerekedők, katonák, hajcsárok, rablók, és szomjasak is voltak egytől egyig. Nem ártott hát a vigyázat. A ház alatt óriási pince van (több szintes, és jóval nagyobb a háznál, még a ház előtti utca alá is kinyúlik), melynek széles lejáratán könnyedén leguríthatók voltak a könnyen mozgatható, kocsira is föltehető, mégis elegendő bort magukba fogadó (136,6 literes) gönci hordók. A „huszita ház" mostani, múzeumi berendezése későbbi — a paraszt-polgári háztartásokban a XIX. század második felében használt bútorokból és tárgyakból állították össze. Egy kisebb helyiségben pedig a régen nagy hírre jutott gönci kerámiaművesség bemutatója kapott helyet. Göncnek van nevezetes embere is: itt volt lelkész a reformátusok Biblia-fordítója, Károli Gáspár, aki épp Göncön végezte el segítő társaival érdemes munkáját. Innen hordták át kéziratait a szomszédos Vizsolyba, ahol a nagy mű nyomtatását elvégezték a Galgócról e nyugalmasabb helyre, a protestáns Mágóchy-család éppen üresen álló kúriájába - és a Mágóchy Gáspár özvegyét feleségül vett Rákóczi Zsigmond egri várkapitány, később erdélyi fejedelem oltalmába — áttelepült Mantskovits Bálint nyomdászmester és emberei. KARC SA A karcsai református egyház — bizonnyal állítható — Magyarország egyik legszebb Református templom és legrégibb temploma. Az épület két fő részből áll. Mai szentélye valaha az Árpád-kori kerek templomok „Kiszombor-Karcsa-Gerény" csoportjába tartozott, s a vele foglalkozó kutatók álláspontja szerint a XI. század végén, legkésőbb a XII. század közepén épült. Ez a téglából épített, nyolc méter átmérőjű, kívül kerek falú, belül hat félkör alakú karéjjal tagolt, s egykor a falba vágott ablakokon kívül a belső falkaréjok végére, mint pillérre támasztva fölmagasított lanterna által megvilágított terű templom azonban a XII. század végére kicsinek bizonyult. Kegyurai, fenntartói ezért úgy határoztak, hogy a kerek templomot szentély gyanánt megtartva, mint ahogy akkoriban gyakorta megtették mások, új, téglalap-alapú hajóval bővítik egyházukat. A bővítés elgondolói nem lehettek egyszerű falusi emberek, csakis a környék birtokosai. Az építésnek is meg akarták adni a módját. Pontosan szabott kockaköveket, vörös, szürke és sárgás színű kvádereket rendeltek a közelben fekvő