Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

Békés 1 Békés 2 Geszt 3 Gyomaendrőd 4 Gyula 5 Szeghalom 6 Vésztő BÉKÉS Aki még nem járt görögkeleti templomban, el sem tudja képzelni: hányféle váltoGörögkeleti templom zatban, hányfajta stílusban festették meg szent képeiket, ikonjaikat az ortodox egyházművészet alkotói. Pedig munkájukat évszázadok óta szigorú előírások, kánonok szabályozzák. Egy ikonfestő nem képzelődhet szabadon: minden Istenanya-képet, minden Krisztusábrázolást, minden szent alakját pontos szabály szerint kell megjeleníteni. Ha nem így tesz, képet festett ugyan — de nem ikont alkotott. Ám ezek a szigorú előírások mégis sok szabadságot hagynak az alkotónak. A XVIII. század végén például az ikonfestő-műhelyek és iskolák közül sokan átvették a barokk, majd a rokokó stílusú ember- és táj-ábrázolás eszközeit, s ezeket alkalmazva festették műveiket, az új stílusban is megtartva — természetesen — mindazon színbeli és formai előírást, amit a szentek ábrázolásában az idők és a kánonok szentesítettek. Békés városának görögkeleti temploma egészében és részleteiben egyként példája ennek a megújuló stílus-nyelven beszélő hagyománytiszteletnek. A Kossuth Lajos utcában álló épületet egyszerűségében is méltóságteljes barokk stílusban építették föl 1780 és 1783 között. Homlokzatát torony díszíti; szentélye félköríves. A templomhajót sík mennyezet födi. A templom ikonosztázát az építkezéssel szinte egy időben, az 1780-as években festették, Stefan Tenecki műhelyében — könnyed és elegáns rokokó stílben. Ugyanígy rokokó stílusú az ikonosztáz építménye is. A templom márvány oltára 1788ban készült; a Trónoló Krisztus falképe kicsikét későbbi, 1795-ben festették. GESZT A Tisza család, mely két miniszterelnököt is adott a kiegyezés utáni MagyarorArany János emlékház szagnak, 1766 óta volt birtokos ezen a ma Békés megyéhez tartozó tájon. Geszt volt a birtok-központ és a családi fészek, ott építették föl puritán egyszerűségű késő-barokk kastélyukat. Ebben a házban született meg a XIX. század közepén Tisza Lajos bihari főispán három fia: Kálmán, a későbbi miniszterelnök, Lajos, aki a nagy szegedi árvíz utáni újjáépítés miniszteri biztosa volt, és a mindösszesen tizennyolc évet megélt legfiatalabb, Domokos. Az ő nevezetessége, hogy Arany János volt a nevelője, a tanítója 1851 januárjától októberéig. Arany az 1848/49-es Szabadságharc után - jó okkal - igyekezett félrehúzódni az események sűrűjéből. Neki is kapóra jött hát az ellenzéki érzelmű Tiszák menedéket nyújtó meghívása. Tiszáék nem megfizetett alkalmazottként bántak a hírneves költővel. Télidőben érkezvén, a kastélyban jelöltek ki számára szállást.Tavasszal azonban Arany elvonulni vágyott. Ekkor kínálták föl számára szállásul a kertben álló nyári lakot, egy kis nádtetős házat, melyet a költő igen megkedvelt. Őszi távozása után a kis hajlékot immár kétszeres becsben tartotta a Tisza-család. Fönn is maradt, amíg birtokolták.