A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1948-1957

Ferenczy Noémi gyűjteményes kiállítása

változik, az új mondanivalóval újfajta ábrázoláshoz igazodik. Az addigi négyzetes vagy fekvő téglalapot felváltja a magas, álló téglalap forma, melyet betöltenek a nagy összefoglaló tömegek. A háttér szerepe sohasem alárendelt és bár mindenkor síkban marad, az emberi alak adekvát világát jelzi. Talán kissé mereveknek tűnhetnek ezek a nagy, egyes figurák az előzőekhez - a csaknem mindenütt dús növényzettel, állatokkal benépesített környezethez - képest. De épőpen ez a legszükségesebbre redukált ábrázolás, minden feleslegesnek elhagyása, a mondanivaló koncentráltság adja szilárdságát és heroizmusát az ábrázolásnak, a munkának és munkásnak s e kettő viszonyának. Különleges szerephez jutnak a kezek, akár munkaeszközt szorítanak, akár puha gyengédséggel nyúlnak egymásfelé. Ezen az 1925-ös kiállításon szereplő egyalakos kompozíciókban szimbolizmusa a szocialista eszmék szolgálatában áll. Ha csak a Korhadt fa című szőnyegét tekintjük (külföldön, magántulajdonban), - amelyet néhol Fehér ember baltával címen reprodukáltak, - nyilvánvaló a jelképes beszéd szándéka. Sötétbarna alapon, egy fehérruhás ember kivágja a világosbarna, lombtalan, száraz fát. A háttérből azonban rózsaszín csillagvirágaival integet az új, az eleven. „Döntsd a tőkét" írta később „a költő, a rokon" s ha a vers a tőke egyetlen, a szocialista ember számára egyedüli jelentőségű fogalmát adja, a képi ábrázolásban természetszerűen a színnel, formával, kompozícióval kifejezhető jelenik meg. E kiállítás után - melynek ismét hatalmas sajtó- és közönségsikere volt, végleg letelepedett itthon, szakadatlanul dolgozott, de éveken át, ismét főleg külföldi kiállításokon szerepelt. így Róma 1928 (Magyar Művészet Kiállítása); Berlin 1929 (Galerie Wiltschek). Erre a kiállításra például Friedländer, berlini múzeum igazgató kérte fel Noémit és többek közt a Rothe Fahne, a német K. P. lapja hosszan méltatta munkáit. Ekkor lépett be a legális pártba. A német kritikák hatására Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója meleg hangú levélben gratulált a művésznőnek. Ezután a Drezda 1930 (Kunstgewerbe Múzeum), Párizs 1931 (Grand Palais) és Párizs 1937 (Világkiállítás). Ezek a külföldi kiállítások mindig nagy sikert hoztak, de egyben azt is jelentették, hogy a vásárlások által számos munkája kinnmaradt és Bukaresttől Londonig és New Yorkig csaknem minden ország múzeumában és főleg magántulajdonban vannak Ferenczy Noémi gobelinjei. Munkáinak hosszú külföldi vándorlása után, 1931-ben újra kiállított itthon az Ernst Múzeumban. Egy-két régi darabja mellett az újakról leolvasható fejlődése, érdeklődésének új vonala. Ezekben az években, 1926-tól kezdve szőtte a nagyszerű fejeket - itt szerepelt először a Fej virágok között amelyekben újfajta monumentalitással és különös szuggesztivitással találkozunk. Ezekben a termékeny években születtek a Fej harkállyal és baltás bordűrrel (1926), a Parasztfej kaszával és kalászos-kévés bordűrrel, valamint sarló és kalapáccsal a négy sarokban (1926), Fej lángbordürrel (1926) és a Fej kévés bordűrrel (1929). Ezek a fejek még többet, még közelebbit mondanak 7