A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1948-1957

Goldman György emlékkiállítás

Az Elemisták című, egy jubiláló pedagógus ünnepére rendelésre készült plakettjén kívül a 40-es években készült a Mosakodó nő. Látszólag formai probléma az elsődleges ebben az utóbbi — egyik legutolsó — müvében. Ügy vélhetnénk, hogy csak a mozdulatmotívum ragadta meg Goldmant. Azonban mialatt ezen a művén dolgozott, már az a feladat érlelődött benne, melynek megvalósítására már nem kerülhetett a sor. Illetve mégis sor került — a legsajátosabb körülmények között. Az életfogytiglan elítélt fegyenc a szegedi Csillagbörtön katonai osztályán „lopott" egy tűzifatuskót és elvtárs-rabtársai segítségével zárkájába csempészte, ahol a rendelkezésre álló levágott-hegyű, lötyögő-nyelű ,,budli"-bicskával és használt rozsdás szögekből készítet szerszámával kifaragta — ahogyan Goldman már ekkor: 1943-ban elnevezte — a Felszabadulás szobrát. Meztelen női alakot ábrázolt ez az arasznyi szobor, kissé szétvetett lábakkal, erőkifejtés miatt elcsavart testtel, fölfelé feszülő karokkal bilincsláncait tépve szét. Rabtársának, elvtársbarátjának ajándékozta Goldman e féltveőrzött művét, amikor visszaszállították a Margit-körúti fogházba. Sikerült e Goldman-szobrot a fegyházból kicsempészni és kegyelettel őrizték Budapest ostroma viszontagságai között. A felszabadulás után egy kiállítás alkalmából kölcsönkérték és ekkor könnyelmű módon elkallódott. Remélhető, hogy Goldman életművének ez a koronagyémántja mégegyszer újból felbukkan, Szerencsére előkerültek az 1940—41. évekből származó Goldman-rajzok, melyek között már vázlatok szerepelnek a Felszabadulás kompozíciójához és betekintést nyújtanak a művészi alkotás érlelő folyamatába is. Goldman Györgynek még két jelentős műve hiányzik e kiállításról. Eltűnt a Marx-fej, mely 1940-ben a Szocialista Képzőművészeknek a pesterzsébeti Munkásotthonban rendezett kiállításán szerepelt először a nyilvánosság előtt. ,,A falon em11