A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1948-1957

Goldman György emlékkiállítás

berfej függ, ismerős vonások, a minden szocialista által szeretett nagy tanító és örökké élő óriás feje. Magas homloka mögött gondolatok izzanak. Egyszerre alkotott, hódolt és harcolt az, aki ezt az arcot kifaragta" — írta Kovai Lőrinc Goldman e szobráról annak idején a Népszavában. A nyilasok zúzták darabokra és nyoma sem maradt a Munkásleány síremléke, 1934 őszén készült egyik legmonumentálisabb Goldman alkotásnak. A Vörös Segély kérte fel Goldmant, hogy Bagi Ilona — tragikus körülmények között, detektívek elől menekülve közlekedési baleset áldozata lett elvtársnő — sírjára emléktáblát készítsen. Goldman rövid napok alatt másfélszeres embernagyságban műkőből készített síremléket, mely finomalakú hátratántorodó munkásleány mellszobrát ábrázolta, akit egy keménykötésű ifjúmunkás egyik karjával esés közben felfog, miközben másik kezében szorongatott kalapáccsal lesújtani készül. Az ünnepélyesen felavatott síremléket, a temető papja nem akarta megtűrni. Le kellett bontani és ekkor került a szobor a KUT 1934. decemberi kiállítására. A polgári kritikusok is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a „komorerejű", „monumentálissá fejlesztett szociális kifejezésű síremlék"-ről, melynek „erőtől duzzadó lendülete" feltűnést keltett és általános elismerést váltott ki. A kiállítás után a síremléket ismét felállították a temetőben. Mialatt Goldmant a fogházból elhurcolták, esett a vandál rombolás áldozatául a magyar szobrászat e pótolhatatlan alkotása. Hiányoznak a kiállításról Goldmannak a börtönben, a fogházvezető hadbíróezredes megbízásából készült fafaragásai és rabtársairól rajzolt számtalan portréi, melyekből időről időre sikerült kicsempészni a hozzátartozókhoz, a legtöbb azonban az ostrom alatt elveszett. Csak néhány börtönrajz áll ezideig rendelkezésre. 12