A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1948-1957

Goldman György emlékkiállítás

Tauulmányfej-e t, mely már kiforrott realista alkotás és csak anyagszerű hátterében érződik a francia művészet rodini hatása. (E műve Párisban maradt és csak szüleinek dedikált fénykép alapján ismeretes.) Párizsban készült önportré- ja is, mely az anyaszűzmeztelenre vetkezett embert juttatja kifejezésre és általános nagy formára törekvést, időtlen igazság keresését tükrözi. Az ember nem múlékony részét kereste Goldman ebben az időben, mint a görögök, szemléletében az idalizmus a materializmussal küzködött. Az élet győzött e szoborban is: az arc él, különösen a száj tájéka érzékelteti Goldman felejthetetlen mosolyát. Az emberi humánumot fejezi ki Goldman ebben a munkájában is, gyengéd emberi ábrázolásban, gyöngédségével, egyszerűségével. Az Önportré-val Goldman a párisi Grand Palais-ban rendezett nemzetközi kiállításon is szerepelt és műve dicséretben részesült. E szobrát Amerikában is kiállították. Sikere eredményeként Kisfaludi Stróbl 1928 tavaszán hazahívta és az Epreskertben műtermet kapott. Ekkor mintázta Ilonát, a zalai parasztlányt ábrázoló Női fej-et, Korniss Dezső arcmása-1, és Trauner barátja Portré-ját, a Tanulmányfej-et, majd az Anna néni vázlatát. Ezek a portrék arról is vallanak, hogy ami Goldman számára Párisban még csak általános emberi valóság volt: a hazai környezetben megszemélyesedett. Több önnállóságra, nagyobb szabadságra vágyódva 1929 tavaszán Goldman kimaradt a főiskoláról. Máról holnapra otthagyta epreskerti műtermét és ismét szülei segítségével az Ipoly-utcában, egy fémgyűjtőtelepen bérelt kis helyiségben saját műtermet rendezett be. Itt készült életnagyságban mintázott műve: a Munkás. Fiatal, erős, de munkanélküli pajtását kérte fel modelre. Az embert kereste mintázás közben és szembe találta magát a szociális problémákkal. A kapitalizmus átmeneti, viszonylagos stabilizációja megrendülésével Magyarországon is válságba jutott az ipar és egyre hevesebb támadás ino