A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1931
Japán élő representativ művészete
évtizeddel ezelőtt még iparművészeti múzeumunk látogatóival kedveltette meg a japáni lakk, valamint a fa- és csontfaragás művészetét. Ma a Hopp Ferenc Múzeumba vonzza a közönséget. Méltán, mert ilyen gyűjteményt ma már igen nehéz összehozni még Japánban is. 1868—69-ben néprajzi múzeumunk alapítója, Xantus János utazik állami megbízatással a távol Keleten. A rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök, mondanunk sem kell, igen csekélyek voltak. Xantusnak azonban, ennek a kivételes szellemnek és akaraterőnek sikerült megszerezni Japánban olyan műtárgyakat is, melyek igen érdekes darabjai lettek kezdetben a néprajzi, majd az iparművészeti és végül a Hopp Ferenc Múzeumnak. 1879-ben már magyar munka is jelenik meg a japáni művészetről „Tanulmány a japáni művészetről' cím alatt, a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott értekezések sorozatában, Dr. Gróf Zichy Ágost tollából. Hogy e kis munka, Xantus közleményeivel együtt, nem felel meg a mai igényeknek, azon senki se csodálkozhat. Mit tudhatott akkor a Nyugat a japáni művészetről és annak forrásairól, a kínairól? Zichy értekezése mindazonáltal kellemes olvasmány. Érdekes, eleven és megbízható képet nyújt az akkori viszonyokról. Sok része éles ítéletről és megfigyelésről tanúskodik. Szempontjai gyakran meglepően helyesek. Érthető, hogy e rokonszenves kísérlet megtermékenyítette a rendkívüli fogékonysággal megáldott, kivételesen nagy látókörű Pulszky Károly tollát is, ki róla irodalmilag is beszámolt. Hopp Ferenc, kinek figyelmét 1857-ben terelte Keletázsiára NewYorkban az első ott megjelent japáni követség, melynek bevonulását mint fiatal ember a kíváncsiak tömegében állva nézte végig, 1883-ban látogatta meg először Japánt. Akkor kezdte meg, igen szerénven, gyüjtőtevékenységét, melynek eredménye a róla nevezett múzeum lett. Míg ő, a gyakorlati érzékű műkedvelő, csaknem kizárólag mint gyűjtő tevékenykedett, Kertész K. Róbert már szakszerű tanulmányokban szűrte le keletázsiai útjának eredményeit. Gróf Vay Péter azután több könyvben számolt be nagy utazásairól és hosszú kínai, koreai és japáni tartózkodásairól. Vay gróf a magyar kormány megbízásából (1907.V leginkább japáni tárgyakból álló kisebb keletázsiai művészeti gvűjteményt is szervezett, melyet a Szépművészeti Múzeumban helyeztünk el és állítottunk ki és amely gyűjtemény később, más államtulajdonban lévő távolkeleti műtárgyainkkal együtt, a Hopp Ferenc Múzeumba olvadt. Sokat használt nálunk a japáni művészet ügyének néhány kiállítás:
