A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1931

Japán élő representativ művészete

BEVEZETÉS Ä JAPÁN FESTŐMŰVÉSZETBE. Irta: YASHIRO YUKYO. Kivonatolta: Felvinczi TAKÁCS ZOLTÁN. A japáni festőművészet fejlődésének folytonossága sohasem szakadt meg. A történelem folyamán kialakult festőiskolák ma is élnek, vagy legalább is éreztetik hatásukat. A japáni művészet kezdete, a történelemelőtti emlékektől eltekintve, az Asuka és Nara néven nevezett korszakokban ismerhető fel. A szigetország művelődésének alapja ez időben a buddhizmus volt, melyet Japán a kontinensről az Asuka-korszakban (7. század) Koreán át, a Nara-korszakban (8. század) egyenesen Kinából vett át. A Kóninkorszakban (9. század) az ezoterikus shingon, azaz mantra buddhizmus fejlesztette ki azokat a Buddha-, bodhisattva- és egyéb típusokat és kompozíciókat, melyek a japáni buddhista festészetben ma is érvényben vannak. Ez a művészet lett azonban alapja a japáni festészetnek egyáltalában. A japáni buddhista festészet kezdetben az ú. n. ,,hat dinasztia' korában, később a T'ang-korszakban kifejlődött kínai művészetből merített. E korszak végén hanyatlás következett be. Kína művészete nem hatott többé Japánra a régi erővel. Nippon fővárosában Heyanban — a mai Kyotóban — az életet előkelően élvező, fényűző udvari élet új művészetet ösztönzött, mely a következő Fujiwara-korszakban élte fénykorát. Ez a művészet lett az ú. n. yamato-festészet — ,,yamato-e", melyből a Kose, Tosa, Sumiyoshi és más festőiskolák fejlődtek ki és amely, mint a japáni népjellem és műveltség sajátos kifejezési formája, megszakítás nélkül folytatta életét a mai napig; sőt ma, az erős nemzeti mozgalmakkal összhangban, még elevenebb életet él és jelentősebb befolyást gyakorol. A yamato-e iskolák képviselik a japáni művészetben a nacionalizmust. Tulajdonképen mint minden japáni művészet, ezek is kínai eredetűek. K :nai alapvonásaik azonban teljesen hozzáhasonultak a japáni nemzeti érzéshez. A yamato-e a császári udvarban fejlődött ki, mint