A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1930
Nemzetközi alpin képkiállítás
lassan-lassan elvezetik az alpin festészetet egy Segantini és Hodler művészetének nem mindennapi magasságába. Lehetetlen volna e szűk helyen minden hegyifestö nevét felsorolni, hiszen ma már légió a számuk. Mindannyiuk működése, mindnyájuk szerepe egy-egy szükségszerű lépcsőfoka volt magának az alpin festőművészet fejlődésének, amelynek mai állásáról éppen ez a kiállítás van hivatva áttekintést nyújtani. H.— T. * * * Magyar alpin festőművészetről tulajdonképen beszélnünk is alig' lehet. Ennek természetes oka egyrészt országunk íopografikus sajátosságában, másrészt a magyar temperamentumban rejlik. Hiszen éppen a magashegyek állandóan drámai vagy magasztos hangulata az, ami oly rendkívüli befolyást gyakorol az ott élő nemzedékből származó, az ottani földből sarjadt művészre s hatalmába keríti és lebilincseli az arra vetődő művészlelkű turistát. És ha ezek a tényezők Nagymagyarországon meg is voltak, Trianon mostani örökében teljesen hiányzanak. Elörökölt Tátránk úgy a turistának, mint a festőnek mindég és mindent megadott. A magyar művésziélek ennek dacára mindenkor fogékonyabb volt Petőfi rónáinak és délibábos tájainak, a dunáninneni lápoknak és vizeknek, meg a túladunai lombos lankáknak és a magyar tengernek, a Balatonnak szépségeivel szemben. A Tátrán java művészeink rendszerint csak átutaztak és annak megörökítése csak útleírási följegyzéseknek tekinthető. Szinte az ujjainkon megolvashatjuk azt a néhány kiváló művészt, a régiek és az újabbak közül, akik megörökítendő részletek után kutattak a régi magyar hegyek között. Ilyenek voltak: Telepy, Kelety, Ligeti, Brodszky az úttörők közül, akik maradandó becsű képekben örökítették meg Nagymagyarország magas hegyvidékeit, míg az újabbak közül az alpin festészet komolyabb művelői közé számítanak: G1 atz Oszkár, Nadler Róbert, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Háry Gyula, Szlányi Lajos, Bosznay István, Basch Árpád, Orbán Dezső, Kövesdy Géza, Biró József, Vass Elemér stb. Mcdnyánszky művészetét különösen sok karakterisztikus felvidéki és alpin jellegű alkotás tette mindenkor emlékezetessé. Az ő Tátrarészletei a leg-=nagyobb kincsei a magyar alpin festészetnek, de sokoldalúsága, örökké mozgó fizikai és lelki temperamentuma nem hagyta sohasem pihenni. Művészetét