A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1929

Nürnberg város iskola- és kulturális kiállítása

5. Fizikai készülékek előállítása előkészített anyagból a tanítónők által. 6. Tehnológiai rajz a tanfolyamok alatt készített munkák alapján. 7. Munkaközösség a 4. és 5. iskolai év tananyagának átdolgozására. A tanfolyamhallgatók száma a különböző szabadon választott szakok szerint korlátolt volt. Az egyes években 50-től 134-ig terjedt a tanfolyamhallgatók száma, a legtöbb tanító több tanfolyamot is végzett, sőt néhányan valamennyi kurzust elvégezték. Ugyanabban az évben természetesen mindig csak egy tanfolyamot lehetett elvégezni. Az iskolákban ezidőszerint 14 vegyes osztály (fiú és leány), 3 leányosztály és 55 fiúosztály vesz részt az iparoktatásban. A fiúk és leányok számarányában jelentkező feltűnő különbség oka abban keresendő, hogy a leányosztályokban kevesebb idő is áll erre rendelkezésre, de főképen leányoknál hiányzik a belső indítóerő. Helyette inkább a női kézimunka lép, amely természetesen nem lehet és nem is akar az ipari oktatás pótlása lenni, hanem inkább a női nem követelményeinek inkább megfelelő, önálló tanulmányi ág, amely a tulajdonképpeni tananyaggal csak igen lazán függ össze. Ipari oktatásban összesen mintegy 2500 fiú és leány részesül. 4. NŐI KÉZIMUNKATANÍTÁS A NÜRNBERGI NÉPISKOLÁKBAN. Ami a népiskolák fiúnövendékei részére az ipari oktatás, ugyanazt jelenti a leányok részére a kézimunkatanítás. Mindkét csoportnak az a föladata, hogy fölébressze és vezesse a gyermekben rejlő alkotni vágyó akaratot. A női kézimunkaoktatás a textilanyagokkal való bánásmódot öleli fel és alkalmat ad a leánygyermekeknek arra, hogy forma-, szín-, ritmus- és arányérzéküket foglalkoztassa és kifejlessze. Mint segédeszköz szerepel ezen a téren a női kézimunka sokféle tehnikája.