A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1918-1920

Magyar egyházművészeti kiállítás, 1919. december

EGYHÁZ ES MŰVÉSZÉT. Egyház és művészet a legrégibb időktől kezdve mindig a legszorosabb kapcsolatban voltak egymással. Csak járjuk végig a nagy kulturmetropólisok muzeumait és azt állapithatjuk meg, hogy a művészet történetben örökbecsünek osztályozott művek javarésze vallásos tárgyú és hogy a legnagyobb mestereket — kevés kivétellel — minden időkben a katholikus vallás inspirálta legjava alkotásaikban. Ezen mesterművek képezik azokat az értéksulyokat, a melyek jelentős szerepet játszanak a kultura nemzetközi viszonylatában és hazájuk javára billentik az összehasonlítás mérlegét. Hogy az egyes nemzetek művészete időnként világuralmi jelentőségre emelkedhetett, ebben kiváló része volt mindig az egyháznak, mint a mely mindenütt és mindig lelkes patrónusa volt a művészetnek és hazánkban is a művészeti fejlődés elején az egyház és a főpapság az elsők között van, a melyek támogatják a magyar művészet kezdetleges megnyilatkozásait. De később is szoros benső életet élt művészetünk és az egyház és csak az utolsó évtizedben voltak tapasztalhatók olyan jelenségek, mintha ennek a két faktornak egymáshoz való viszonya egy kissé elhidegült volna. Okai a viszony meglazulásának nyilvánvalók ! A nyugatról megindult és hazugul a modern művészeti törekvések hamis álarca alatt hozzánk is elérkezett ujabb művészeti irányok nemcsak a művészeti elmélyedés és technikában vágtak uj mesgyéket, hanem a téma választást is egészen uj irányokba terhelték. Az abszolút szép fogalmának megmásitásával karöltve járt a vallásnak^rnin^Ji^piráló tényezőnek a kikapcsolása is a művészetből. Mind ritkábban fordultak művészeink a vallás témagazdagságához és megelégedtek a stafázszsal, megelégedtek mindazzal, ami kivül áll a képzelet és a hit ragyogó birodalmán és a sok tanulmányt meg mű-