A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1915-1917

A császári és királyi sajtóhadiszállás műkiállításának katalógusa, 1916. január

a képzőművészetet teljesen űj feladatok elé, hanem za a sok sajátságos forma is, amelyet a háború a fegyverek felfokozott pusztító erejének behatása alatt vett fel. Valamikor a háború legnagyobb erő-nyilvánitásának kir fejezése az eleven csatakép volt, ez fejezte ki az emberi harci-szenvedély legmagasabb fókát, ebben egyesitette a művész a festői hatásosságot a fő-cselekmény tipikus ábrázolásával. A mai küzdelem az ő látszólag üres tájaival ilyesmire többé nem alkalmas. Nem mintha teljesen hiányoznának a mozgalmas harci jelenetek, hanem azért, mert most már ezek csak epizódok, amelj'ek nem fejezik ki azt, ami a hosszú és SZÍVÓS harcban jellemző : a hallatlan erővel, szünetlenül levágódó pusztitó-eszközök között való tűrést és kitartást, egy magasabbrendű és jobb harci-morál diadalát. Okvetlenül sikerülni fog megtalálni az utat, amely a mai háborút teljesen felfogó ábrázoláshoz vezet, — ha nem is azonnal. Minden eredmény előtt munka halmozódik fel, különösen itt, ahol arról van szó, hogy egy rettenetes erejű, teljesen új jelenség önttessék emberileg érthető formákba. Ehhez a munkához kell a fronton és a front mögött működő művészeknek, akik a valóság eleven ben}

Tomásait kapják, építő-köveket hordaniók. Ebből a szempontból ítélendő meg az az anyag, amelyet a cs. és kir. sajtóhadiszállás háborús képkiállitása mint az eddigi munkálkodás javarészét, gyűjtött egybe. Nem csupán a művészi forma dönt ezek felett az értékek felett. Legtöbbnyire a harctéren készültek ezek a munkák, a legsúlyosabb körülmények közt, mikor a