A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1912-1914

Húsvét, a Céhbeliek első könyve, 1914.

6 sét és a természet erejének egész végtelenségét belé lehelni. Ahol van tehetség — ott fejedelmi udvarok nélkül is fejlődhetik monumentális művészet — ahol nincs — ott az udvarok versengése sem fog renaissaneeokhoz juttatni. Hollandia : az olaszhoz mérhető csodás renaissanceját egy szabad társadalom táplálta és éltette : nem pedig fejedelmi existentiák fényűzése. Németország udvarai: a XV1I1. században az irodalom fellendülésében — a cultura terjedésében hasznos szerepet vittek — de nagy arányú képzőművészetet meghonosítani soha sem bírtak. Még a müncheni udvar minden erőfeszítésének sem sikerült önálló, őseredeti életerős bajor művészetet fejleszteni. Nagy vételek és megrendelések : a művészet felé irányított közérdeklődés művészi tanitás — mind nem bírtak uj renaissanceot kelteni. Hiányzott a kellő isteni szikra — a nagy, a korszakalkotó tehetségek azon nagy száma, a mely az olasz a hollandi a spanyol renaissanceot olyan csodássá tette. A külső körülmények tehát nem képezik a művészi fénykorok okát : a külső körülmények kedvezhetnek, vagy árthatnak valamely társadalom méhében rejlő művészi produktív erő kifejlődésének, de ezen erők mennyisége — és minőségétől függ a kor művészetének igazi értéke — a mi pedig a közviszonyoktól független, kiszámithatlan tényező. Kétségtelen, hogy Rafael — vagy Michelangelo sokkal kedvezőbb körülmények között éltek és dolgoztak — mint Rodin, vagy Segantini — kétségtelen az is, hogy ha amazok a török uralom idejében Magyarországon születnek, aligha válnak festőkké, aligha válnak halhatatlanokká, Flórencben és Rómában ellenben erejüket a megfelelő környezet is hatványozta ; kétségtelen, hogy valamely kor művészi tökélyének okai részben tudományosan megállapítható általános körülményekben rejlik, de másrészt éppen olyan biztos, hogy a legkedvezőbb körülmények között sincs nagy művészet nagy tehetségek nélkül és hogy a nagy sikernek mindig van egy ismeretlen tényezője is, az, — hogy több nagy tehetség született, mint máskor. Hiába, igy vagyunk csaknem mindenben. A tudomány rejtelmes talányok korlátjai között dolgozik és az élet nagy problémái a legritkább esetben nyernek teljes megfejtést. Így vagyunk Darwin elméleteivel is. Tanítása a legjelentősebb természettudomány alapján álló philosophia, — a mely létezik, — az emberi gondolkozásnak sok tekintetben új medret ásott. Az élő organismusok fejlődésének nem egy kétségtelenül igaz törvé-