Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László a művészettörténet-írás tükrében: tudomány- és kultúrtörténeti adalékok - Ján Abelovsky: Mednyánszky László a szlovák művészettörténetben

távozott csak az Egyesült Államokba, vagyis a szlovákság 15%-a) a Matica Slovenská megszüntetése (1875), a szlovák politikusok - Hlinka, Srobár, Juriga, Skycák, Ivánek ellen folytatott perek (1906) Apponyi magyarosító iskolatörvényei és a cernovái vérengzés (1907) - mindez csupán néhány mérföldkő, mely a szlovák nemzet feltartóztathatatlan hanyatlásának útját jelzi. Ez a folyamat az első világháború vége felé drámai méreteket öltött. Sokan akkoriban úgy gondolták, hogy a szlovákokat csupán két évtized választja el a teljes megsemmisüléstől. Hadd emlékeztessünk néhány művelődéstörténeti tényre is. 1875-ben megszűntek az utolsó szlovák középiskolák, a háromezer alapiskolából 1910-ben csak 482, 1917-ben pedig csak 265 maradt, 30 000 gyermek egyáltalán nem járt iskolába és az általános végzettséggel rendelkezők közül a fele nem tudott sem szlovákul, sem magyarul írni, olvasni. A korszakot elemző történettudományi írásokban gyakran idézik Grünwald Béla országgyűlési képviselő kijelentését, aki az iskolát egy olyan gépezetnek tartotta, amelybe szlovákokat dobálnak, és magyarok, vagy magyarbarát személyek jönnek ki belőle. A háború végén a 30 000 állami alkalmazottból csak 2000 vallotta magát szlováknak, a 324 újságíróból csupán 11. Nem létezett hivatalnokréteg, nem volt egyetlen szlovák bíró sem. Amikor Vavro Srobár, az új csehszlovák kormány megbízottja, Szlovákia közigazgatásával megbízott minisztere a jövendőbeli szlovák fővárosba érkezett, csak a sebtében felhozott vidéki lakosság fogadta. A pozsonyi németek és magyarok sztrájkoltak. Marsina, Rudolf - Cicaj, Viliam - Kovác, Dusán J- Lipták, Lubomír: Slovenské dejiny. Martin, 1991. 186-193. 22 Hollósy Simon] 1886-ban Münchenben festőiskolát alapított. A felső-magyarországi festők közül Hanula, Rurlnay, Borúth, Putra, Tichy, Csontváry, Halász-Hradil, Angyal és mások tanultak nála. Anton Azbè (1895-1905) 1891-ben alapította meg iskoláját. Diákjai között többek között megtaláljuk Augusta, Pacovsky, Hannos, és Jasszus nevét. A Münchenben a századfordulón tanuló felső-magyarországi diákok teljes listáját ld. Saucin (19. jegyzetben i. m.) 117" 23 Bodnárová, Eva: Malírská kólónk v Nagybányi - zacátky modemího tnadarského nudírslvi Praha, 1976. oldalszám nélkül. 24 Réü István: A nagybányai művésztelep. 2. bőv. és javított kiad. Sajtó alá rendezte és szerk. Csorba Géza. Jegyzetekkel ellátta Szűcs György. Budapest, 1994. 60. 25 A Münchenben élő szlovák festők nem annyira a művészetben, mint a társadalmi - politikai tevékenységben jeleskedtek. A müncheni akadémia és a magániskolák oktatási módszereiben kieszközölt változásokhoz képest sokkal fontosabb volt a Skréta szlavofil képzőművész társaság, amelyet 1885-ben Josef (Joza) Úprka morva festő alapított barátjával, Pavol Sochán szlovák néprajzkutatóval, illusztrátorral és fényképésszel együtt. A társaság tagjai többségében kevésbé ismert cseh festők voltak, akik tanulmányaik bejezését követően Münchenben maradtak (Hlavaty, Dite, Seifert, Dotibek, Holárek, Ondrusek, Jakesch, Lerch). Jaroslav Vésín tradicionalista, szentimentális zsánerfestő műterme az évszázad végéig a Felső-Magyarországról érkezett, nemzeti öntudattal felvértezett szlovákok természetes célállomása és menedékhelye volt. Rendszeresen látogatta Vajansky, Hviez.doslav és Hanula is. 26 Matustík, Rastislav: Moderné slovenské maliarstvo 1945-1963. Bratislava, 1965. 14. 27 Wagner, Vladimír: Profil slovenského vylvarného umenia. Martin, 1935. 34. 28 Matustík (26. jegyzetben i. m.) 10. 29 Wagner (27. jegyzetben i. m.) 90. 30 Váross, Marián: Mariin Benka. Bratislava, 1981. 10-11. 31 Uo., 11. 32 Saucin (19. jegyzetben i. m.) 28. 33 Uo., 60. 34 Ladislav Mednanskj. Mailar Slovenské] zeme a l'udu. [kat.] Slovenská národná galéria. Komisár vystavy: Karol Vaculík et al. Bratislava, 1962. 17.; Mednyánszky László naplója (Szemelvények). Szerk., előszóval és jegyzetekkel ellátta Brestyánszky Ilona. Budapest, 1960. 81. 35 Matustík (26. jegyzetben i. m.) 14. 36 Ladislav Mednanskj (suborné dielo) (7. jegyzetben i. m.) 37 Uo. -Téli erdő (Zimnj les, 1905-1910, SNG ltsz. O 3124) 38 Ladislav Mednanskj (34. jegyzetben i. m.) 18.; Mednyánszky László naplója (34. jegyzetben i. m.) 123., 124. 39 Ladislav Mednanskj (súborné dielo) (7. jegyzetben i. m.) 40 Ludovít Cordák. [kat. ]Vychodoslovenská galéria. Komisár vystavy: Karol Vaculík. Kosice, 1972. oldalszám nélkül 41 Peter J. Kern 1881-1981. Galéria Petra Michala Bohúna. Komisár vystavy: Jana Bodnárová. Liptovsky Mikulás, 1981. 8. 42 A fogalmat Ladislav Saucin használta először: Saucin (12. jegyzetben i. m.) 28. 43 Vlcek, Tomas: Podfl tenddncj) vyvoje svétové kultury koncé 19. a zacátku 20. století na utváfení identity ceského a slovenského moderního uméní. In: Zborník Kontexty ceského a slovenského umenia. Bratíslava, Slovenská Akadémia Vied, 1990. 91. 44 Saucin (19. jegyzetben i. m.; 28. 45 Szülőföldön (Na rodnej krude,l908, SNG ltsz. O 5244) 46 Wagner (27. jegyzetben i. m.) 38. 47 Váross, Marián: Slovenské vjtvarné umenie 1918-1945. Bratislava, 1960. 50. 48 1897. augusztus 4. Párizs. Mednyánszky László naplója (34. jegyzetben i. m.) 51. 49 A „90-es évek derekán Mednyánszky forradalmi nézeteket vallott a szocialista reformokról. Akkoriban KözépEurópában még mindig elég széles visszhangja volt az 1871-ben levert Párizsi Kommünnek, 1890-ben pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásával lezárult a magyarországi munkásság küzdelmének egyik fázisa, amely a munkásmozgalom hatvanas és a nyolcvanas évek között bekövetkezett fellendüléséből eredt. Mednyánszky felvilágosultan és érzékenyen reagál a társadalmi helyzetre. Mednyánszky nem szentimentális, jótékonykodó arisztokrataként viszonyul a városi és falusi szegény néphez, hanem mélyen gyökerező szociális érzés, a szakirodalom és a szegények életének közvetlen tanulmányozása vezette [...] Az akkoriban rendkívül kiélezett nemzetiségi kérdés csaknem marxista felfogásáról és az internacionalizmus elvének példás alkalmazásáról Mednyánszky naplójából értesülünk." Ld. Karol Vaculík, a témához kapcsolódó kiállítások katalógusaiba írt bevezető tanulmányait: Sociálny zápas a revolucné tradície násho l'udu. [kat.] Slovenská národná galéria. Bratislava, 1957.; Slovenské umenie v baji o dnesok. [kat] Slovenská národná galéria. Bratislava, 1959.; Cez bője a Hale k slobode. [kat.] Slovenská národná galéria. Bratislava, 1961.; Storocie zápasov. [kat.]. Slovenská národná galéria. Bratislava, 1978.; Revolucné, sociálne a proletárske umenie. [kat.] Slovenská národná galéria. Bratislava, 1981. 50 Ladislav Mednanskj (34. jegyzetben i. m.) 17.; Mednyánszky László naplója (34. jegyzetben i. m.) 96., 97. 51 Vámosiová, Sona: Slovenská krajina v diele Ladislava Mednyánszkeho. In: Z novsích vjtvarnjch dejín Slovenská. Red. Ladislav Saucin. Bratislava, 1962. 42., 44.