Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Markója Csilla: „Egy fenséges és egy ijesztő arc közötti távolság". Mednyánszky László rendhagyó művészetéről

55 Lyka Károly: A magyar impresszionista festészet. In: Kalauz a Művészház nemzetközi impresszionista kiállításába 1910. Szerk. Rózsa Miklós. Budapest, 1910. 21. 56 Bevilaqua Borsody (40. jegyzetben i. m.) 2. 57 Megyery (3. jegyzetben i. m.) 286. 58 Farkas Zoltán: Báró Mednyánszky László. Magyar Művészet, 12. 1936. 266. 59 Hansel, Michael-Scholz: Jusepe de Ribera. Köln, 2000. 14. 60 Uo., 61. 61 Lyka Károly: A téli szalon. Új Idők, 1898. december 4. 497. 62 Az „átfordítások és keresztezések", tehát a szemantikai bipolaritás gyakorlatáról Mednyánszkynál ld. részlete­sebben, a hivatkozott példákkal együtt: Markója (40. jegyzetben i.m.) 100-104.; Markója 21. jegyzetben i.m.) 39-48. 63 A Lincselés című kép nagyméretű verzióit Kállai még látta. Az egyik közülük 1943-ban bécsi magántulajdon­ban volt. Kállai Ernő: Mednyánszky László. Budapest, 1943. 115.; Markója Csilla: A Mednyánszky-kutatás új for­rásai és a Lincselés c. kép. Ars Hungarica, 28. 2000. 283-300. 64 Mednyánszky László naplója (15. jegyzetben i. m.) 19. - 1892. október 14. Budapest 65 Uo., 39. - Í895.december 16. Pest 66 „»Tekints olyan falakra, amelyeken nedvességfoltokat látsz, vag)' kövekre, amelveknek egyenetlen a színe. Ha valamilyen hátteret kell kitalálnod, isteni tájakhoz való hasonlatosságot láthatsz ezekben, fölékesítve a hegyek­kel, romokkal, sziklákkal, erdőkkel, nag)' síkságokkal, dombokkal, és változatos völgyekkel; aztán fölfedez­hetsz ezekben csatákat is, különös alakokat heves cselekvésben, arckifejezéseket, ruhákat és végtelenül sok mindent, amit aztán mind teljes és igazi formájára redukálhatsz. Ugyanaz történik az ilyen falakkal is, mint a harangok hangjával, amelyeknek zúgásában fölismerheted bármelyik kimondott szót is, amelyiket csak be­le akarod képzelni.« Vannak más, még érdekesebb szakaszok is, amelyekben Leonardo a „zavaros alakzatok" hatalmáról beszél, mint például a felhők, vag)' a sáros víz, amelyek új invenciókat sugalmazhatnak az elmé­nek. Sőt annyira megy, hogy azt tanácsolja a művésznek: ne dolgozza ki - ahogy általában szokták - nagyon alaposan rajzait; mert a gyors elnagyolt vázlat maga is t'y lehetőségeket sugalmazhat." Gombrich, Ernst Hans: Művészet és illúzió. Budapest, 1972. 176. 67 Lyka Károly: Mednyánszky stílusa. Művészet, 2. 1903. 366. 68 Azért nem önálló, mert nem egyedül, hanem Somssich József gróffal együtt mutatkozott be a Georges Petit galériájában és azért „szinte az egyetlen", mert bár ezt nem tartotta eddig nyilván a szakirodalom, 1915-ben az Ernst Múzeum második csoportkiállításán nagyobb kollekciói, közel 30 müvet mutatott be. Ld. Magyar mesterek második csoportkiállítása. Bev. Lázár Béla. Ernst Múzeum. Budapest, 1915. 56. Tanulmányfej (Löwen­stein Arnoldné tul.); 57. Hegyi tó; 58. Felhők; 59. Kárpátok; 60. Borulat (repr.); 61. Hajók; 62. Havas út (mgt.); 63. Eső előtt; 64. Udvar, 65. Tanulmányfej (repr.); 66. Havas világ, 67. Csend; 68. Mocsár, 69. Kikötő; 70. Patak; 71. Dunapart; 72. Lovak; 73. Tűnődés; 74. Duna a Margithídnál; 75. Úttalan utakon (repr.); 76. Téli reggel; 77. Nehéz utakon; 78. Temető; 79. Betegszállítás; 80. Mocsaras táj; 115. Téli erdő; 116. Alkonyi fény; 117. Erdőrészlet, 132. Vágvölgye. (Ld. Csoportkiállítás az Ernst múzeumban. Művészet, 14. 1915. 470.) 69 Mednyánszky László naplója (15. jegyzetben i.m.) 70 Sarkantyú (24. jegyzetben i.m.) 71 2000-ben, az Enigma 24/25. különszámaként 375 oldalon megjelent a szerző előszavával és szerkesztésében Czobel Istvánné Mednyánszky Margit teljes visszaemlékezése, részletek Mednyánszky kiadatlan naplófeljegy­zéseiből, Mednyánszky 1914 előtti szinte teljes levelezése, részletek Katona Nándor, Mednyánszky tanítványa „Mednyánszkyt leleplező" emlékirataiból, és egy válogatás a korabeli sajtó Mednyánszkyval és a Katona-affér­ral foglalkozó anyagából. Ezenkívül napvilágot láttak a Mednyánszky-Wolfner-per hagyatéki iratai, korabeli tanúvallomásokkal, Kiss-Szemán Zsófia korai (1877-1881) naplókiolvasása és ahhoz írt tanulmánya. 2001-ben, az Enigma 28. a hadifestészettel foglalkozó különszámában közzétettük Mednyánszky eddig nem ismert há­borús leveleit és naplóit, valamint a bécsi Kriegsarchiv Mednyánszky-aktáját, a Mednyánszky-tanítvány Farkas István frontnaplóját és más korabeli visszaemlékezéseket. 2002-ben pedig, a 34. a „hangulat" témája köré szer­vezett számban összeállítás jelent meg Mednyánszky és a bécsi Stimmungsimpressionismus kapcsolatáról, ko­rabeli források tükrében, továbbá Lyka Károly, Justh Zsigmond, Tamás Henrik, Wolfner József visszaemléke­zései és korabeli cikkei Mednyánszkyval kapcsolatban, továbbá más, Mednyánszkyval összefüggésbe hozható források. 72 Mednyánszky László naplója (15. jegyzetben i. m.) 65. - 1900. június, Beckó 73 Lyka Károly: Mednyánszkyról. Művészeti Krónika, 2, 1905 3. 1-2. Itt szeretném megköszönni Tímár Árpádnak, hogy a cikkre felhívta a figyelmemet. 74 Fülep Lajos Még néhány művészről. Hazánk, 1905. április 26. 1-2. Újraközölve: Fülep Lajos egybegyűjtött írások I. Cikkek, tanulmányok 1902-1908. Szerk., a jegyzeteket és a névmutatót összeáll. Tímár Árpád. Budapest, 1988. 122., 123. 75 Sarkantyú (24. jegyzetben i. m.) 58. 76 Itt jegyezve meg, hogy Mednyánszky műveit már a saját korában nagyüzemi méretekben hamisították, mint arra korabeli sajtóközleményekből fény derül. A festő bécsi hagyatékának Mednyánszky titkára és parazitája, Pálmai József általi részleges elkótyavetyélése és azon tény, hog)' Pálmai, aki maga is festegetett, (közös ké­pet is festett Mednyánszkyval, mely az MNG raktárában található), utólag Mednyánszky nevével szignálta a műveket, amelyeket „befejezett", vagy a grafikák esetében „kiszínezett", rendkívül megnehezíti a szakembe­rek dolgát. Ehhez hozzájárul még az is, hog)' Pálmai bélyegzőjével több leltári időpontban és több helyszí­nen is kerültek felvételre tárgyak, miközben ellene rendőrségi eljárás folyt. Személyétől valószínűleg nem füg­getlen eg)' következő, 1920-as évekbeli hamisítási hullám sem, ahol az anyagvizsgálat nem sokat segít. Ezen kívül maga Mednyánszky rendkívül egyenetlen színvonalon dolgozott és sokszor festett védencei kedvéért „el­adásra", „giccset", hogy kisegítse őket kisebb-nagyobb pénzügyi zavaraikból. Ehhez jönnek a nagyon hason­ló motívumokat feldolgozó képvariációk és Mednyánszky „tanítványai", akik a festő egyes korszakait szinte tö­kélyre fejlesztve „koppintották le" (pl. Szepesi Kuszka Jenő Mednyánszky aranyfényű, általában alkonyi víz­partot vagy erdőszélét ábrázoló tájait). Mindezt azért volt szükséges leszögezni, mert az igencsak gyerekcipő­ben járó Mednyánszky-kutatás számára egy oeuvre-katalógus összeállítása még alapkutatásokkal eltöltött évti­zedeket igényelhet. 77 Deleuze (2. jegyzetben i. m.) 76-77. 78 Lyka (61. jegyzetben i. m.) 497-498. 79 Horváth Béla: Kernslok Károly. Tanulmányok. Budapest, 1997. 11-12. 80 Ady Endre levelezése. I. (1895-1907). Sajtó alá rendezte Vitályos László. Budapest, 1998. 123-124. 81 Papp Viktor: Három Holló. In: Emlékezések Ady Endréről TV. Gyűjtötte, sajtó alá rend. Kovalovszky Miklós. Budapest, 1990. 100. 82 Csók István: Emlékezéseim. Budapest, [1945.] 83.

Next

/
Thumbnails
Contents