Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)
Markója Csilla: „Egy fenséges és egy ijesztő arc közötti távolság". Mednyánszky László rendhagyó művészetéről
83 Ariciai László: Hogyan halt meg szegényen, elhagyatva a bécsi matrac-sírban Mednyánszky, a világhírű magyar festő. Pesti Hírlap, 1942. október 24. Újraközölve: Enigma, No 24/25, 2000. 301-303. Az idézett oldalszám ez utóbbi közlésre vonatkozik: 303. 84 Kiss-Szemán Zsófia idézett tanulmányát ld. jelen kötetben. Szlovákul megjelent: Kiss-Szemán, Zsófia: Ladislav Mednyánszky v zrkadle umenovednej spisby - kritická recepcia. In: Galéria 2001 - Rocenka Slovenskej národnej galerie Bratis lave. Bratislava, 2001. 135-155. 85 A pánszláv mozgalmak elleni küzdelem kulcsfontosságú figurája Grünwald Béla (1839-1891), politikus, történész, aki 1871-től Zólyom megye főispánja volt. Tanulmányaiban, cikkeiben, országgyűlési beszédeiben az állam határozott fellépését sürgette a pánszláv mozgalmak ellen, s ő volt az, aki határozottan elutasította az 1861-ben Turócszentmártonban ülésező szlovák nemzeti gyűlés programját, s betiltotta az 1863-ban alakult Matica Slovenskát, a szlovákok kulturális egyesületét. Grünwald - Mednyánszky egyik legközelebbi barátjának - Justh Zsigmondnak baráti köréhez tartozott. (Havas Miksa: Grünwald Béla és a legújabb Magyarország. Budapest, 1948. 8-12.; Rátz Kálmán: A pánszlávizmus története. [1941] Budapest, 2000. 200-279.; Lackó Mihály: Grünwald Béla: Az új Magyarország. Történelmi Szemle, 28. 1985. 293-294.) 86 Czobel (5. jegyzetben i. m.) 64. 87 „Az okok fejtegetése, melynek folytán egyletünk létrejötte és tevékenysége szükségesnek tűnik fel. I. A magyar birodalomban lakó nemzetiségek különfélesége és egymáshozi viszonya II. A panslavismus természete, célja s hatása a nemzetiségekre és terjedése hazánkban. III. Magyarország geographiai helyzete, tekintettel ennek belviszonyainkra való hatására. IV. A magyar nemzet eddigi, magatartása ezen tényekkel szemben. V. Az ezen jelsorolt tényekből eredő veszély. [...] A panslavismus, mint neve is mutatja, a nagykiterjedésű szláv nemzetiségek egybeolvasztását célozza. Ez által a magyar birodalomra nézve felborító hatással bír, a lakosság szláv részének egy az országon kívül levő központhozi fűzése által. [... ] A magyar nemzet eddigi magatartása ezen tényekkel szemben. A történetből tudjuk, hogy Magyarország századok óta egyenetlen erőkkel küzd szomszédaival létéért. Ennek következménye, hogy a külpolitika minden nemzetiségi belkérdés elhanyagolásával az egyedüli fontos létkérdésnek tartatott. [... ] A fennemlítelt tényezőkből háramló veszélyek 1:) a nem magyar ajkú, különösen a szláv népség elidegenülése a közös hazától 2:) a magyar nyelv mindinkább szűk területre való megszorítása 3:) hogy ezen viszonyok egykor a szomszéd államoknak okot és alkalmat szolgáltatnak Magyarország feldarabolására." Mednyánszky László korai naplója, datálatlan, de valószínűleg 1877-ből származó feljegyzés. A kézirat lelőhelye: SNG 265/89. 20A2 Az adatot Bardoly Istvánnak köszönöm. 88 Brestyánszky Ilona publikálatlan naplókiolvasásai. 8. (MNG Adattár, ltsz. 21849/1983) 89 Mellyel Malonyay különben nem csupán az Alföld és népe bemutatásának témáját tartja a magyar művészet kritériumának, hanem egy bizonyos ehhez a témához köthető felfogás és festésmódot, egyfajta szerkezetességet. Malonyay Dezső: Mednyánszky. Budapest, 1905. 63-64. E gondolat majd Kállainál jut karrierje csúcsára, aki aztán igazán nem vádolható nacionalizmussal. 90 Malonyay (89. jegyzetben i. m.) 68.
