Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Markója Csilla: „Egy fenséges és egy ijesztő arc közötti távolság". Mednyánszky László rendhagyó művészetéről

11. Mednyánszky László: Mozgósítás, o., v., 28,5 X 37 cm (Magántulajdon Mű-Terem Galéria, 2001. évi téli aukció, No 42.) 12. Zichy Mihály: Akttanulmány. (Lázár Béla: Zichy Mihály. Budapest, 1927, 103.) dik a figyelem: a különbség mindössze annyi, hogy kaloda helyett spanyolcsizma szorítja az inkvizíció áldozata, Alonso Cano lábát.

38 Ribot az 1867-es Salonon kiállított művét Mednyánszky természetesen nem láthatta. Ami összeköti őket, az a Jusepe de Ribera extrém naturalizmusa iránti közös vonzalmuk. Ribera még valakinek igen fontos volt: mégpedig Millet-nek. Visszatérve Millet és Mednyánszky kapcsolatához: Michelangelo neve nem csupán Millet-nél, hanem Mednyánszkyval kapcsolatban is előkerül. Kikötőit fogoly című képének szlovák címe, Otrok, azt sugallja, hogy itt egy rabszolgáról is szó lehet. Bár ezeken a korai tűzvilágításos képeken, melyeknek két színvariánsból álló sorozatát is ismerjük, (kat. sz. 80., 81.). Mednyánszky már nem törekszik annyira a test plasztikájának érzékeltetésére, meglehet, hogy az ikonográfiái előképek között Michelangelo híres Rabszolgái is szerepeltek. Am ami még sokkal valószínűbb, az az, hogy itt Mednyánszky a Szt. Sebestyén ikonográfiái típusával dolgozott, amelyek feldolgozásai közül Mantegna Szt. Sebestyénjét láthatta is Bécsben. A Szt. Sebestyén-téma kapcsán azonban valamiről még szót kell ejtsünk. Ez az ikonográfiái típus, az ifjú testének szépsége, alakjának kiszolgáltatottsága, és a halált hozó nyílvesszők okán (melyek esetében nehéz elvonatkoztatni Ámor nyilaitól), mindig is telített volt fojtott erotikával. Elég, ha a kikötözésmotívum egy felettébb pajzán variációjára gondolunk: a Mednyánszkyra is ható Zichy Mihály „szabad átköltésére", ahol a kikötött nőalak meztelen hátsójában gyönyörködhetünk (12. kép). Akár Millet, Mednyánszky is művészetének egyfajta átszellemítésére törekedett. Naplója tanúsága szerint egész életében küzdött testi vágyai ellen, amelyek elsősorban férfiakhoz fűzték. A görög betűkkel titkosított naplókban nagy delta jelöli a test „mélybe húzó" erőit. Mednyánszky a teozófia tanításaiban nem csupán az „átfordításokhoz és keresztezésekhez" talált támpontot. Elete nagy szerelmét, a váci hajós-fuvaros Kurdi Bálintot annak korai halála (1906) után szellemi vezetőjéül fogadta, naplójegyzetei, melyekből az idevonatkozó részeket gondos kezek az első naplókiadásból kivágták, tulajdonképpen mind Kurdi Bálinthoz íródtak, neki szóló beszámolók, akarat-mantrák vagy imák. Már kortársai célozgattak homoszexulitására, Pékár Gyula 1920-as nekrológjában Mednyánszky „bujdosó éltének" annyi fekete mérföldkövéről, bizarr, ellentmondásokban gazdag lelkivilágáról, és az őt egész életében egyre űző „vigasztalan önvádról" beszél, miközben aprólékosan leírja, Mednyánszky mint szökött meg mindenki, így ő előle is Vácra, felkeresni az ő Bálintját.

39 Mednyánszky Kurdi halála után is rendszeresen járt Vácra, a váci temetőbe, meglátogatni barátja sírját. Valóságos zarándoklatok voltak ezek, amelyek során számtalan temető-képet festett (13. kép). Kortársai „sötét és titkos szenvedélyekről" pletykáltak, továbbá „gyilkos szarkazmusról", mellyel annyiszor meggyötörte a körülötte lévőket.

10 E pletykákra nyilván Katona Nándor (szül. Kleinberger Náthán) festőművész, Mednyánszky tanítványa is okot adhatott. A késmárki kocsmáros 15 éves fiát vélhetőleg szánalomból fogadta magához és nevelte festőművésszé Mednyánszky. Nem tudni pontosan, miért, Katona Nándoron mindenesetre idővel súlyos paranoia jelei kezdtek kitörni.

11 így írnak erről a Magyar Művészet című folyóiratban: „Katona keserves gyermekéveket élt [...] míg egy nagylelkű ember, báró Mednyánszky László figyelmessé nem lett rajzolótehetségére. Ez a nagy művész aztán évek során át támogatta, bejuttatta vendégül hosszú időkre a nérei nagyeőri kúriára [...] Annyi időt töltöttek együtt, ugyanazokat a motívumokat festegetve a szepesi hegyek közt, hogy Mednyánszky festői stílusa eltörölhetetlen jegyekként rögződött bele Katona festészetébe is. Valami tudatalatti érzés bánthatta a festőt, a nagy mester stílusától való szabadulás homályos vágya távolíthatta el tőle, s végül... jótevőjét gyanakodva kezdte nézni, a gyanú gyűlöletté fokozódott benne s minden újabb Mednyánszky-kép láttán meglopottnak érezte magát. Ez a patologikus, minden objektív okot nélkülöző érzés odáig fejlődött benne, hogy nemcsak a báróról beszélt nyíltan, mint üldözőjéről, hanem mindazokról, akik e nagy mesterrel bárminemű vonatkozásban álltak."

12 Katona Nándor ránk maradt naplójában iszonyú, bár valószínűleg képzelt vádakkal illeti Mednyánszkyt. O maga festményeit a biztonság kedvéért két példányban is megfestette, és a másolatokat páncélszekrényekben és vasalt ládákban tartotta műtermében. Katona sikeres, befutott tájképfestő lett és túlélte „megrontóját", ahogy mesterét nevezte. Sötét, Mednyánszky által is megörökített démoni figurája úgy áll a festő balján, ahogy jobbján az angyali Bálint. Mednyánszky „ellentétekben gazdag" figurájához e két kísérő is hozzátartozik. Tudomásul kell vegyük, hogy sebesült-tematikája, a mazochista és szadista jelenetek ábrá-