Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)

Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Gellér Katalin: „Vonjuk ki magunkat egyre jobban és jobban az érzéki csalódások eme világából"

7. Fernand Khnopff: Fosset-ban. A rózsaszín köd, 1916 körül ( Magán tulajdon ) . Fernand Khnopff: Fosset-ban. Alkony, 1890-95 körül (Bruxelles, Galerie Maurice Tzwern) A háromszög, a hármasság jelzése is előfordul (a 253., 261. oldalakon), amely az Egy Istentjelöli, amely megnyilvánulásában három. A teozófusok szerint, Istenhez hasonlóan, az emberben is megvan a szellem hármassága. Blavatsky megfogalmazásában: „Az egy kettő lett, és a kettő Három, s a Háromság megnyilvánult [...] Ez az, amit a Genesis így ír meg: »kezdetben teremte Isten a mennyet és a földet.«"

1:í Besant magyarázata: „Mikor egységet akarnak kifejezni a Háromsággal, akkor Háromszöget használnak, akár körbe írva, akár szabadon. A világegyetem kifejezésére két egymásba font háromszöget használnak, melyek közül a Szellem Háromságát kifejező háromszög hegyével fölfelé áll, az Anyag Háromságát kifejező hegyével lefelé. Ha színezik ezt a jelképet, akkor az első fehér, sárga, aranyszín vagy lángszín; a második pedig fekete vagy más sötét színű."

14 Háromszög jeleníti meg az életfázisokat is. A csillag felső szára a keletkező életet, a növekedést, a jobb oldali felső az elváló életet és a cirkulációt, a bal oldali alsó az előre törekvő életet, a jobb oldali alsó a lefelé tartó életet, a felbomlást jelöli. Mednyánszky feljegyzéseiben a két egymásba rajzolt háromszög a teozófiai társulatok jelvényének is része.

45 Jelentését a Teozófia folyóirat nyomán idézem: a „csúcsával felfelé irányzott háromszög az Atya, a tűz vagy szellem, míg a lefelé irányzott az Anya, a víz vagy anyag." Az első „a létezés, megismerés, boldogság" hármasságát jelöli. Az anyag tulajdonságai: „ellenállás, mozgás, ritmus, vibráció".

46 Mednyánszky a háromszög sarkaiba Merkúr (a bölcsesség), Jupiter (az éjszaka) és a Nap szimbólumait helyezte (a zárójelben lévő meghatározások is Mednyánszkytól származnak). Az asztrológiai és a teozófiai jelek együttes szereplésének a magyarázata a hármasságok (a hármas tulajdonságok) egyenlősége, illetve a „tizenkét egyenlő oldal, melyet a vonalak keresztezése a kaldeai és más régi vallások 12 nagy Istenét, az állatöv 12 képét, a napévnek 12 hónapját jelenti."

47 A „természet" ábrája kétszer (a 251. és 262. oldalon) is előfordul, két változatban is. A 262. oldalon az élével lefelé fordított háromszög alatti körökbe Mednyánszky a Szaturnusz, a Mars, a Nap és a Hold jeleit rajzolta. Mellettük az érzékelés különböző módozataira utaló szavakat találunk: hangzás, tapintás, fény, ízlés, érzés. A 262-es oldalon többek között a „tűzlevegő" („energia"), „fényéter", „vízszellem", „anyag" szavak szerepelnek. Egy másik csoportosításban a higany, a kén és a só jele arra utal, hogy Mednyánszky az alkímiai konjunkciók elméletével is megismerkedett. Az alkímia Indiában is ismert volt, így kerülhetett Madame Blavatsky érdeklődési körébe. A kén és a higany (föld és levegő, tűz és víz, férfi és nő) a „Nagy Mű" elemei, az alapellentéteket testesítik meg.

48 A 243. oldalon az élével felfelé álló háromszög csúcsához Jupiter jelét írta. A baloldali száron a bolygók (Hold, Nap, Mars, Szaturnusz, Vénusz) jelei, mindegyiknek megfelel a Szellem szó egy-egy betűje. A jobboldali száron az akarat, adás, erő szavak olvashatók, a háromszög alsó szára az anyagi világ tartománya, amelyet további részletekre osztott: éter, vas, tűz, víz, föld. Egymással való bonyolult kapcsolatukat geometriai ábrával érzékeltette. Az említett oldalakon szereplő, asztrológiából, alkímiából és teozófiából származó jelek, kifejezések a világ anyagi és szellemi egységére, korreszpondenciáira utalnak, szoros kapcsolatban az emberrel. Az indiai, görög források felosztását, leltározási módját felelevenítő teozófia olyan rendszert, világképet alkotott, amelyben az élet minden megnyilvánulásának, minden szellemi és fizikai jelenségének megvolt a helye, titkos vagy megnyilvánuló megfelelője. Az ezoterikus tanok megújítása a megbomlott egység és harmónia helyreállításának reményében történt. E feljegyzések alapján kimondható, hogy Mednyánszkyban is élt az egység, az aranykor utáni vágy, hatott rá a korszak misztikus, ezoterikus reneszánsza. Más kérdés, hogy milyen mélységig, s hogy hogyan lehet megközelíteni a misztikus tanokat a barbizoni realizmus, a bécsi Stimmungsmalerei és Lichtmalerei körébe sorolt alkotásokon. Kimondható-e, hogy a teozófiai háromszögön vagy pentagrammán alapul a festmények szerkezete? Annyi bizonyos, hogy tájképei között nem találunk Paul Ranson Nabi tájáhoi. (1890) hasonló képzeletbeli, álombeli tájakat. A buddhista és teozófus szimbólumokat közvetlenül beépítő vagy feldolgozó festőkkel ellentétben Buddha, vagy a beavatottak eksztázisa sem jelenik meg, mint Paul Sérusier, Paul Ranson, Piet Mondrian, Frantisek Kupka, Odilon Redon, illetve Nádler Róbert és Gy. Takách Béla művein. Nem találunk Nagy Sándor teozófiai fantáziáival, például a lélek történetét didaktikusán feldolgozó sorozatával (A boldogság országa I-XVII. 1909 előtt) összevethető munkát sem. A misztikus elméletek hatása elsősorban a szimbolista tartalmú művekben kereshető. Sarkantyú Mihály monográfiájában elemzi Mednyánszky korai festészetének szimbolista és allegorikus jegyeit, a kilencvenes évek közepétől a „misztikus hangvételű, direkt festői alle-