Markója Csilla szerk.: Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4)
Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Gellér Katalin: „Vonjuk ki magunkat egyre jobban és jobban az érzéki csalódások eme világából"
gorizálás" jelenlétét regisztrálja. 49 Közülük A művész apjának halála (Öregember halála) című festményének (kat. sz. 75.) lehetséges egy buddhista olvasata is. A csontvázalak végtelen égre nyíló függönyt lebbent fel; a buddhisták és a teozófusok szerint a halál nem jelenti az élet végét, csak egyik állapotból egy másikba való vándorlást. A haldokló öregember előtt felnyíló ég a más állapotba, más dimenzióba való átvándorlást jelöli. Olgyai Viktor Ciprusok útja című festményén a ciprusok (a ciprus halálszimbólum) perspektivikus sorának legvégén hasonlóan hangsúlyos szerepet játszik a fénypásztákkal kialakított ég. 50 Különösen a halál témájával foglalkozó művekben merül fel Mednyánszky és Zichy Mihály művészetének lehetséges kapcsolata. Zichy irodalmias, romantikus horror-témaként feldolgozott A kísértetek órája című festménye (3. kép), s a századvég divatos szentimentális-szimbolikus feldolgozásai együttesen inspirálhatták Mednyánszky Erdei szellem című festményét, (kat. sz. 77.) Az erdőbelsőben lengedező sejtelmes árny, még ha spiritiszta hatást érzünk is benne, a halál irrealitását közvetíti. Zichy melodramatikus témái (Az anya sírja, Az árvák sorsa) folytatásának is tekinthetőek Mednyánszkynak a szegények gyászát megjelenítő korai művei pl. a Sír felett című festménye (kat. sz. 11.). De a halál nála nem válik egyedüli, minden mást kiszorító szerepűvé mint Kacziány Ödönnél, s Zichy emberi figurákra koncentráló előadásmódjától eltérőn, a tájból fakadó melankólia az emberábrázolással egyenlő súlyú. A század végén francia és magyar festők is nagy számban megfestették a halál és a temető témáját, pl. Zichy a Sírrablók című művén (4. kép), mely Mednyánszkynál Millet-t idéző feldolgozásban és Alfred Kubin, Odilon Redon grafikáira emlékeztető szorongást keltő fantáziaként is megjelenik. Tájképei többsége ellenáll az irodalmias-filozófikus megközelítésnek. Még olyan, a XIX. századi tájképfestészetben megjelenő motívum esetében is, mint a François René Chateaubriand által megfogalmazott, erdőből eredeztetett gótikus-katedrális-kép. Karácsony című (1883) korai művén a realitás és a fantázia keveredik a magasba nyúló templomablak megjelenítésében. 52 A német romantikus festők vásznain többször is visszatérő metafora hatása rendkívül hosszan tovább élt. Olgyai Viktor, aki a kassai szemináriumban, majd a bécsi Pázmáneumban is tanult, s időnként kísértést érzett, hogy papi pályára térjen, több „gótikus érzésből fakadó kompozíciót" készített. 53 A Reggel az erdőn című litográfiáján az erdő fái katedrális oszlopait idézik, amelyeket besugároz a felkelő nap. 51 (5. kép) Említett, Beethoven Symphonie III. Marcia funebra sulla morte, közismertebb elnevezése szerint a Ciprusok útja című, sötét tónusú grafikáján a Louvre király-szfinxei láthatók. Olgyai Viktor ködös, szürkületi, vagy havas tájat ábrázoló litográfiái csendet sugallnak, végtelen nyugalmat, némelyik az említett műhöz hasonlóan felidézi az erdő-katedrális hasonlatot, a fényhasználat teozófus festőkre emlékeztet. Néhány utaláson kívül nála sem találunk közvetlenül megjelenített teozófiai szimbólumokat. 55 Ahogy Mednyánszkynál a tájképeken sejthető szimbolikus tartalom eredetéről legtöbbször azt mondhatjuk, hogy a látványt vonatkoztatta finom utalásokon keresztül az eszmére és nem fordítva. Mednyánszky tájképeit gyakran valós vízióknak érezzük. Még a tartalmi vonatkozásokkal szemben tájképei festőiségét hangsúlyozó Lyka Károly is azt írta Téli táj című képéről, hogy bár a festmény legfontosabb szervező eleme az ágak ritmikus elrendezése, mégis „oly kép áll elő, amely emlékeztet a gótikus templomok áttört kődíszeire." 5 " A teozófia által érintett festőknél az erdőben vízióként megjelenő fény az egyik leggyakoribb motívum. A „Nap az Igének a jelképe", a beavatottakat és Krisztust is jelölheti - írta Annie Besant. 57 Az egyiptomi szárnyas, két kígyóval körülvett napkorong egyik gyakran alkalmazott jelük, s Prométheusz a legkedveltebb mitológiai hős. Frantisek Kupka és Koloman Moser fénykontúrú Prométheuszt rajzoltak, a teozófiától is ihletett Jean Delville Prométheusz című (1907) festményének egén, erős fényözönben ötágú csillag rajzolódik ki. Mednyánszky rembrandti fényeit ellenben a tradíció ihlette. Ennek ellenére nem mondható ki, hogy a misztikus fényelméletek hatása ne játszott volna gondolatilag szerepet a mély sötétségből felbukkanó emberi figurák megjelenítésében. Az embert körülvevő auraelmélet, melyet Charles Webster Leadbeater színelméletté fejlesztett, a kor festőire, különösen az absztrakt festőkre nagy hatást gyakorolt. 58 A fény, akarva-akaratlan jelképes jelentést, vag)' emelkedett lelkiállapotot sugall, a fasor szűkülő perspektivikus képe a kor tájfestőinél gyakran szokatlanul erős fényes színfolttal feje9. Mednyánszky László: Aranyló fények a téli erdőben, o., v., 60,5 x 75 cm (Magántulajdon kat. sz. 147.) 10. Mednyánszky László: Zúgó patak híddal, 1900-as évek második fele, o., v., 131 x 201 cm (Magántulajdon)
