Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

FÜGGELÉK

te annyira rendezetlen volt, hogy József nádor fogata nem tudott behajtani. Ezért a nagyszabású ünnepségeket 1838. József napjára tervezték. A megnyitón sem a nádor, sem Széchenyi István nem jelent meg. Mint Pukánszkyné jellemzi, „Pest vármegye színháza, bár az ország több tör­vényhatósága járult hozzá felépítéséhez, a meghiúsult or­szágos színházzal szemben a kormány részéről provinciá­lis színháznak tekintetett, és nem részesült bővebb figye­lemben" . A figyelmet először Jankovich Miklós terelte rá, aki megnyitásának emlékezetére emlékérmet akarván ve­retni, a fennálló rendszabályok szerint az emlékérem raj­zát, a feliratát és köriratát engedélyezés végett a „K. K. Hofkammer in Münz- und Bergwesen"-hez terjesztette fel. Jankovich iratai közt bőséges anyag található a terve­zett emlékéremről. Jankovich 1837. Július 8-án kelt levelében Josef Dániel Böhmtől, a neves bécsi ötvöstől rendelte meg az érmet 360 forintért. Színházi iratai között megtalálható a terve­zett emlékérem mindkét oldalának rajza és a feliratvariá­ciók szövege. A rajz - magyar színháztörténeti érdekessé­gén túl - Josef Daniel Böhm eg}' eddig a szakirodalomban ismeretlen munkájának a terve. Az érem egyik oldala a Zitterbarth Mátyás pesti építész által tervezett klasszicista színházépületet ábrázolta volna, a másik a hidrát legyőző Herkulest. A jóváhagyásra felküldött feliratok a követke­zők: az egyik oldalon (avers) a színház felett: „Pesti Ma­gyar Színház", alul: „MDCCCXXXVH". A másik oldalon (revers), Herkules alakja felett: „Akadályon győz az erény", a párkány kerületén: „Jobb hazafiak segedelmével Pest vármegye építette". A hagyatékban fennmaradt met­szeten a feliratok nem láthatók. A feliratokra néhány vál­tozat is fennmaradt: „íme emel a' tiszta magyar lélek ma­ga önként Színházat Pest Vármegye által 1836", illetve „Buzgó, 's álhatatos Pest Vármegye ime kivívta A' Nem­zetnek ügyét, 's így lett Színháza Magyarnak 1836". Mind­két utóbbi változat terjedelmes, és nehézkes, a tervezett sűrítette a legjobban a programot. Az emlékérem a színház épületének képével az ered­ményre, a hidrát legyőző Herkules alakjával a színházépí­tés körüli nehézségekre, a mottók pedig Pest megye di­csőségére, „jobb" hazafiakat összefogó szerepére utaltak. Az érem veretesére végül nem került sor, a Nemzeti Múzeum éremtárában egyetlen példány sem található. B.-Sch. H. PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR JOLÁN: A Nemzeti Színház százéves története. Budapest 1938-1940, I, 74-75; BELITSKA-SCHOLTZ HEDVIG: Jankovich Miklós a reformkor színházi mozgalmaiban. In: Jankovich 1985, 232-233., 92/1-2. kép 388. Jankovich Miklós emlékkönyv-terve a Pesti Magyar Színház megnyitására Corona Polyglotta (Linguarum Hungária indigenarum) Thaliae Pest 1837 Papír; különálló, különböző méretű lapok gyűjteménye; modern tékában Jankovich Miklós gyűjteményéből. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Quart. Hung. 4100, foil. 10-11, 19-20, 27-28, 54, 108-109, 120-121, 128, 142-144, 204-205, 214-215, 153-160. a: Fogarassy János (magyarul) Papír; 212 x 263 mm (kettőbe hajtva) b: Rába-Bogyoszlói Remete Márton (magyarul) Papír; 239 x 390 mm (kettőbe hajtva) c: Karács Teréz (magyarul) Papír; 254 x 398 mm (kettőbe hajtva) d: Beöthy Zsigmond (magyarul) Papír; 197 x 130 mm e: Vitkovics János (szerbül) Papír; 212 x 263 mm (kettőbe hajtva) f: Dimitrie Bragyán (románul) Papír; 245 x 400 mm (kettőbe hajtva) g: Rumy Károly (görögül) Papír; 240 x 201 mm h: Kossics József (szlovákul) Papír; 201 x 322 mm (kettőbe hajtva) i: Goffredo Müller (olaszul) Papír; 256 x 410 mm (kettőbe hajtva) k: Litteráti Nemes Sámuel (cigányul) Papír; 209 x 346 mm (kettőbe hajtva) 1: Josef Filtsch (németül) Papír; 252 x 417 mm (kettőbe hajtva) A Pesti Magyar Színház megnyitása alkalmával Jankovich az emlékérem mellett Corona Polyglotta címmel emlék­könyvet is szeretett volna kiadatni, melyben magyar és la­tin nyelven, és az ország más nemzetiségeinek a nyelvén írt versezetek köszöntik Thália új hajlékát. Mint egy kel­tezés nélküli fogalmazványában jelzi, a kettő együtt bizto­sította volna az ünnepélyes alkalomhoz méltó reprezentá­ciót. A Regélő és a Honművész közölte a köszöntő versek-

Next

/
Thumbnails
Contents