Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

FÜGGELÉK

387 Színházi dokumentumok 386. A pesti és budai német színház, a „Königlich Städtisches Theater" színlapjainak gyűjteményes kötete 1790-1801 Papír; foil. 482; 380 x 220 mm; szürke papírtáblás kötésben Jankovich Miklós gyűjteményéből (az első kötéstábla belsején olvasható a tintával írt bejegyzés: „Biblioth. Hung. Jankovich. I N. ord. 14."; a keménykötés hátoldalának versóján szintén tintával írt bejegyzés áll: „N. ordo. 14"). Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár, Színlaptár Összefüggő együttes a pesti és budai német színház 1790-1801 közötti működési idejéből származó, 482 darabot számláló kötetes színlapgyüjtemény. Ebben a kötetben találhatók a legkorábbi német színlapok az 1790-1793 közötti időszakról. A pesti és budai német színészet műsorát dokumentáló 59 kötetnyi, összesen 8178 darabból álló színlapg\oíjtemény csak 1794 januárjával indul, így egyetlen egy darab 1788-ból származó színlapunk kivételével a Jankovich-g\óíjteményből származik a legjelentősebb forrásegyüttes. Ennek az egy kötetnek a kötése eltér a későbbi sorozatokétól. A Jankovich-gyűjtemények hányattatott sorsa miatt nem állapítható meg még csak hozzávetőlegesen sem, hogy milyen színházi vonatkozású dokumentumok kerülte be gyűjteményével az Országos Széchényi Könyvtárba. A Színháztörténeti Tár Színlapgyűjteményének, Aprónyomtatványtárának, színházi zsebkönyveinek csak a használata során fedezhető fel egy-egy Jankovich-provenienciára utaló bejegyzés. B.-Sch. H. Közöletlen 387. A Pesti Magyar Színház megnyitása akaimából - Jankovich Miklós megrendelésére - készült emlékérem terve 1837 Josef Daniel Böhm a: a tervezett érem elő- és hátlapja papír, tus; 78 x 169 mm b: a tervezett érem feliratai, Jankovich keze írásával kék papír, tinta; 253 x 401 mm (kettőbe hajtva) Jankovich Miklós gyűjteményéből. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: Fond 16/72 1837. augusztus 22-én nyitották meg a Pesti Magyar Színházat, amelyet az 1840/XLIV. törvénycikk vett mint „nemzeti tulajdont" országos pártolás alá, s használta ezt követően az épületre és a társulatra augusztus 8-tól a „nemzeti" jelzőt. A megnyitást többször elhalasztották, hiszen az épület nem volt teljesen készen, és a környeze-