Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

zott ezüstpántok fedik. Az alulra lelógó kengyelszíjakat kék-fehér csíkozású bőrrel bélelték. K. S. T. Kalmár 1971, 91; TEMESVÁRI FERENC: Fegyverkincsek, díszfegyverek. Budapest 1982, XVII. kép; LUGOSI JÓZSEF-TEMESVÁRI FERENC: Kardok. Budapest 1988, 63. kép; Kovács 1999, 11. kép. Kalmár 1971, 340-341; TEMESVÁRI FERENC: Díszes nyergek, lószerszámok. Budapest 1995, 79. kép. 195. Hegyestőr 17. század Erdély Acél, aranyozott ezüst, türkizek, lila bársony; h.: 123,2 cm, a penge sz.: 1,7 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Arm., 69. sz.: „Pugio acie triphida vetusti operis Francisci Bethlen de Iktár, fratris Gabrielis Principis Transylvaniae in capulo insculptum nomen eiusdem habens; cuius vagina et capulum ex argento bene inaurato confecta. Exhibet quoque insigne familiae, serpentem contortum. Vagina ultra 150 maioribus Turcoidibus oppleta; pugio ultra 7 spitamas longus." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Főosztály (Fegyvertár), ltsz.: 55.3349 Hegyestőr hosszú, háromélű sima pengével, valamint aláhajló aranyozott ezüst keresztvassal, amelynek egyik szárából markolatvédő pánt ágazik ki. 195 A markolatgomb csepp alakú, közepében türkizkő ül, és a „FRACLSCUS BETHLEN" feliratot vésték rá. A markolat selyemmajc formájára készült aranyozott ezüstből. Ugyancsak aranyozott ezüsttel és violaszínű bársonnyal bevont hüvelye tokos foglalású, kúpos formájú türkizekkel van kirakva. A felkötőpántoknál öntött technikájú akantuszlevelek és egy-egy sárkány látható. A hüvely hátoldalát vésett stilizált növényi motívumok díszítik. A Jankovichleltár szerint a hegyestőr az 1654-ben elhunyt erdélyi főúr, Bethlen Ferenc tulajdonában volt. K. S. T. 196. Csákányfokos 17. század Erdély Acél, fa; h.: 109, 5 cm, a fej hossza: 32,5 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Arm., 60. sz.: „Bipennis (Fokos) antiquissima ferrea per Joannem Kemény, Principem Transylvaniae, ex captivitate Tartarica allata, atque a heredibus eius e Transylvania obtenta; habens manubrium 5 Vi spitamae longum, figuráé peculiaris ideo, quod solito multo longiorem in cuspidem desinat." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Főosztály (Fegyvertár), ltsz.: 55.3225 Csákányfokos, hosszú nyakon ülő, kiszélesedő talpú négyszögletes fokkal, hosszú, ívben kissé aláhajló, nyolcoldalú, csőr alakú tüskével. Kör alakú köpűje két oldalán profilált díszű, lapos nyúlvány. Fekete fanyele csavarvonalszerűen vasszegekkel kivert. Tetején gyűrűs díszű vaskupak rozettás szeggel átütve, míg alján koptató vas látható. K. S. T. 196 Kalmár 1971, 340-341; TEMESVÁRI FERENC: Díszes nyergek, lószerszámok. Budapest 1995, 79. kép. 197. Szablya 17. század Magyarország Acél, aranyozott ezüst, türkizek; h.: 86 cm, a penge sz.: 3,7 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Arm., 90. sz.: „Gladius maior 7 circiter spitamarum longus et 3 pollicum latus, cuius ferrum seculum 15-tum refert, cum inscriptione: »Camuthi« habens capulum argenteum inauratum,